Menny és pokol között – Hieronymus Bosch rejtélyes világa

 A muglik világát egy rejtélyes festőkiállítása tartja most lázban a távoli Budapesten. Egy olyan művészé, akinek még  a pontos születési dátuma sem ismert; nem tudni, hogyan nézett ki; továbbá azt sem, hogy pontosan hány képet festett, és hogy mi volt a hivatalos neve. Alakjait mégis bárki felismeri, hiszen annyira jellegzetesek. Munkáit nézve felmerülhet bennünk, hogy őrült lehetett, vagy akár eretnek volt, de az is, hogy esetleg valamilyen tudatmódosító szert használt vagy élete során látott ufókat.

Amikor Ludmillával szülői felügyelet mellett volt szerencsénk Madridba hoppanálni egy rövid nyaralás erejéig, felkerestük a Prado Múzeumot is, ahol Bosch képei eredetileg tartózkodnak. Itt az eredeti a Földi gyönyörök kertje triptichont (három részből áll: van egy nagyobb középső rész és a két szárny, amelyek mozgathatóak, gyakran becsukhatóak) is megcsodálhattuk, ami sajnos nem utazhatott el Budapestre. Azonban van a kiállításon egyéb csodálatos remekmű, ami miatt mindenképpen érdemes a muglikkal együtt kivárni a sorunkat, hogy bejussunk a kiállítóterembe. Higgyétek el, megéri ráfordítani az időt.

Először azonban lássuk mi az, amit tudunk róla. 1450 körül született a németalföldi ’s-Hertogenbosch-ban, ami ugyan távol esett a jelentős művészeti központoktól, mégis élénk kulturális élet folyt a jómódú kereskedővárosban. Az aacheni származású van Aken festőcsalád tagja volt, déd-, nagy- és édesapjához, nagybátyjához, valamint fiútestvéreihez hasonlóan. Körülbelül 13 éves, amikor a szülővárosában tűzvész pusztít, ennek a családjára kifejtett hatásáról nincs tudomásunk, azonban későbbi képei megalkotásakor, ahol a tűz pusztítása is megjelenik, feltehetően innen táplálkozik. A házasságkötéskor nagyszerűen választ, felesége a vagyonos családból származó Aleid van de Meervenne lesz. Neki köszönhetően jelentős társadalmi kapcsolatokhoz és megbízásokhoz jut, és idővel a város leggazdagabb polgárai közé emelkedik.  1488. január 1-jén felvételt nyert a Miasszonyunk testvérület felesküdött tagjainak szűk körébe (tag volt például Szép Fülöp, III. Fülöp burgundi herceg, valamint Habsburg Miksa és neje, Burgundi Mária is). Ily módon kapcsolatba lépett városa és a Burgundi Hercegség legelőkelőbb köreivel, jövőbeli megbízóival. 1416-ban halt meg.

Nem hagyott maga után hátra sem naplót, sem leveleket, más dokumentumokat. Mindössze csak 25 festmény és mintegy 20 rajz maradt utána szétszórva a világban, de ez a szám több is lehet, hiszen még mindig kerülnek elő újabb és újabb festményei. Sosem dátumozta a munkáit, így sajnos nem tudni pontosan, mikor festette azokat, vagy hány éves volt az elkészítésekor. A festő a hivatalos jogi dokumentumokat Hieronymus van Aken néven írta alá, és a Miasszonyunk testvérület feljegyzései is erre a névre hivatkoznak. Az utókor azonban Hieronymus Boschként ismeri.

Egy olyan korszakban alkotott, amikor még a muglik nagy része nem tudott írni-olvasni, bár Johannes Gutenbergnek köszönhetően már rendelkezésre állt a nyomtatógépekkel való könyvnyomtatás.  Képeinek nagy része megrendelésre készült, azonban fontosnak tartotta, hogy a megfestett jelenetek olyan szimbólumokat mutassanak be, amely a néző számára egyértelmű legyen. Ezért lehet például, hogy festményei nagy részén visszatérő szereplő a bagoly, amely abban az időben nem a mai értelemben vett cuki kis állatka volt, hanem a sötétség madara. Olyan szereplőkkel hozza összefüggésbe alkotásain, akik valamilyen alattomosságot titkolnak el, vagy titokban a hét főbűn  egyikének a rabjai. Annyi bizonyos, hogy a szereplők körül megjelenő bármilyen állatok az alak karakterére reflektálnak. Képeinek tehát moralizáló jelentése van és a kortársai ezekből még sokkal többet megértettek, mint a mai emberek. Tehát erkölcsi példázatok illusztrálása figyelhető meg a művészetében. A bűnöket, az emberi gyarlóságot, gyengeségeket mutatja be és ostorozza, olykor humoros, szatirikus hangvétellel, hiszen egy erősen babonás korszakban élt.

Hagyományos szent képeket is festett, amelyeknél még nem nagyon létszik a különbség az ő és a kortársai munkássága között.  Azonban a legtöbb festményei nem ilyen: ezek egészen elképesztőek, egyediek, első látásra könnyen felismerhetőek. Ahol pucér emberek, furcsa növények és állatok, szörnyek, pokoli szerkezetek, démonok, emberi-állati-gépi részletek, hibrid lények találhatóak. A szereplők tevékenységei is érthetetlenek és rejtélyesek.

Budapesten 10 Bosch kép kerül bemutatásra, kiegészülve kódexekkel, a követőinek tulajdonított festményekkel, vagy olyan műalkotásokkal, amik jól passzolnak a németalföldi festő kiállított műveihez. A Szépművészeti Múzeum kiállításért felelős kurátora 5 szekcióra osztotta a helyszínt, ezek a két korszak; a Bolondok hajója; Az idők végezete; A szentek élete és a Földi gyönyörök kertje. Mindegyik szekció jól körbejárja az adott témát, a néző pedig az egyik ámulatból esik a másikba. Mielőtt azonban belevetjük magunkat a kiállításba, mindenképpen érdemes utána olvasni, keresni a képei elemzésének, hiszen így legalább egy kis betekintést, értelmezést kapunk. Esetleg ha akkora szerencsénk van, hogy bejutunk valamelyik tárlatvezetésre, mindemképpen használjuk ki a lehetőséget.

Mindezek nélkül is érdekes élményben lesz részünk, az tuti. És ha jól figyelünk, a Földi gyönyörök kertjének szemből állva a bal tábláján még az evolúció Bosch általi megjelenítését is megtalálhatjuk.

A kiállítás július 17-éig látogatható a Szépművészeti Múzeumban.

Írta: Tekergő Hedvig, Solaris