Exit – szabaduljunk ki könyvekből!

Kedves Olvasóim!

Köszöntelek ismét titeket, remélem felkészültetek egy újabb rejtvényekkel teli kalandra, ami továbbra is az Exit univerzumába invitál minket.

Ma az Exit – a könyv játékot szeretném bemutatni nektek!

Jelenleg csak egy példány van a birtokomban, de régebben már volt egy-két kiadáshoz szerencsém.

Inka és Markus Brand teljesen új és számukra ismeretlen útra lépett, mikor kigondolták, hogy a szabadulószoba társasjátékukat könyv formájában szeretnék viszont látni a boltok polcain. Ezért segítségül hívták a tehetséges Anna Maybach írónőt, aki papírra vetette jobbnál jobb ötleteiket. Jó néhány könyvet kiadtak már az évek alatt, és mint a társasjátékok, ezek is hatalmas sikert arattak világszerte.

Érdekesség, hogy kifejezetten gyermekeknek szánt könyveket is készítettek. Magyarországon csak egy kapható lefordítva az Exit – a könyv, Titkos kincs.

A legenda szerint egy ősöreg sárkánybarlangban megszámlálhatatlan kincs van elrejtve. Lucia és legjobb barátja, Anup, mindenáron meg akarják találni. Ám pont az osztály átka, Peer birtokában van a kincskereső térkép másik fele… Vajon a három gyerek félre tudja tenni a nézeteltéréseit és meg tudja fejteni a sárkánybarlang titkát?

Kísérd el Luciát, Anupot és Peert hihetetlen rejtvényfejtő utazásukra. Csak a te segítségeddel jutnak el a célba. Szóval mire vársz?!

Az ifjúságnak szóló könyvek egészen tizenöt éves korig ajánlottak, a felnőtteknek szántak a szokásos kilencvenkilenc éves korig. Minden könyv egyszer játszható, mint a paklik vagy a társasok, de aki óvatos – mint én – belevágás és firkálás nélkül is végig tudja játszani és még élvezhető így is. Viszont a leírásokból kiderül, hogy ezek a művek egyszemélyes játékok, (bár mi mindig ketten álltunk neki és nem éreztük soknak magunkat).

Ami nekem nagyon is imponál a könyv formában, hogy kapunk egy igazán jó történetet, általában 150 oldalasok az írások. Ha nem is lennének köztük rejtvények, még akkor is teljesen élvezhető és érdekes a sztori, amit elénk tárnak.  

Bemutatok néhány kiadást nektek:

Rejtély az alagsorban (2019) - Végre eljött a péntek, iskola után itt a hétvége! Elméletileg. Mert Martin, Ben és Mia számára ez a péntek délután egyenlő a büntetőfeladattal.

De miért hívták őket egy rég nem használt alagsori terembe? Hogyhogy nincs közel s távol egy tanár sem? És mit jelentenek a különös feladványok, amelyeket meg kell oldaniuk? A három osztálytárs hamar rájön, hogy többről van itt szó, mint egy egyszerű büntetőfeladatról az udvaron felrobbantott petárda miatt. Az ajtó zárva, nincs menekvés. Úgy tűnik, Martinnak, Miának és Bennek nincs választása: muszáj megfejteni a rejtvényeket.

Nemcsak nekik kell helytállnia, hanem neked, mint olvasónak is végig kell küzdened magad a feladványok útvesztőjén. Mire vársz?! Vágj bele!

Hajónapló 1907 (2020) - 1907-ben egy tengerész elszegődik egy titokzatos hajóra. Lepecsételt rakomány, rejtélyes festmények és számtalan lezárt ajtó - mind-mind felkeltik a kíváncsiságát. Majd a legénység egyik tagja tűnik el a másik után, és hirtelen már az élete kerül veszélybe. A tengerész kétségek, babonák és rémálmok szövevényében találja magát...

A matróz elveszettnek hitt naplója titokzatos módon előkerül. Kitalálod, mi történt? Óvatosnak kell lenned, mert a legenda szerint a könyv olvasása közben elveszítheted a józan eszed...

Tiltott bánya 6. szint (2021) - A Norton bányát megmagyarázhatatlan események miatt sok-sok évvel ezelőtt lezárták, de 1907-ben újra feltárásra kerül. A cél a 6. szint átvizsgálása - ez az a szint, ahol annak idején a rejtélyes és iszonyatos dolgok lejátszódtak.

Kockázatos vállalkozás, mert a bánya még mindig veszélyeket rejt magában. Az a hír járja, hogy a tekervényes járatokban, ahol alkímiai laborok is rejlenek, az ember könnyen elveszítheti az eszét. Történetünk kezdetén a sötét folyosókon nyoma vész néhány bányásznak...

Az egyik eltűnt bányász naplóját tartod a kezedben. Kitalálod, mi történt vele? Óvatosnak kell lenned, mert a legenda szerint a könyv olvasása közben elveszítheted a józan eszed...

Szellem a tavon (2022) - Azt beszélik az öreg, elhagyott tóparti villáról, hogy szellemek járják. Éjjelente vérfagyasztó hangok hallatszódnak az épületből, ködös éjszakákon pedig egy női alakot látni a tó víztükre fölött. Számtalan amatőr szellemvadász próbált bejutni az évek során az udvarházba - sikertelenül. Most a két baráton, Eriken és Tinán a sor. Erik öccsével, Martinnal együtt megfejtik a rejtvényt, amelynek segítségével a bejárati ajtó kitárul előttük. A ház azonban veszélyes csapdának bizonyul, amelyből úgy tűnik, nincs kiút...

A könyvek tartalmazhatnak még egyéb kiegészítőket, hasonlóképpen, mint a dobozos játékok, (például: füzetet, naplót, karton elemeket). Maguk a feladványok a könyv lapjain jelennek meg a kiegészítők csak segítséget adnak.

Mindenkinek szívből ajánlom a könyveket, de célszerű először egy kezdő szintűvel kezdeni, hogy belerázódjon az illető az ismeretlenbe. Aztán bőven lehet feljebb lépegetni egészen a profi szintig.

Köszönöm, hogy itt voltatok és mutathattam valami újat nektek! Remélem várjátok a tavaszt, mert én már nagyon! Találkozunk legközelebb!

Írta: Samantha Krüger, Solaris

Herbert Turpin: Egy véres száj, érző szív

Az idei utolsó előtti cikkemben egy regényesebb jellegű könyvet hoztam nektek. A kötet még az 1970-es évek közepén jelent meg először, így talán többen is találkoztatok már vele – mást nem a könyvesboltok polcain.

Herbert Turpint felnőttként, egy nyaralása során harapott meg egy helyi vérfarkas. Ezután nagyon sokáig nem találta a helyét, munkahelyéről elbocsátották, lesüllyedt az élete. Jó 20 évébe telt, míg talált magának egy párt, aki nemcsak a szörnyet látta benne, bár dolgozni élete végéig nem tudott már. Ezt az utat lehet végig követni a memoárjában.

Az elején összefoglalja honnan jött, milyen eredményekkel végzett a Roxfortban, majd milyen sikereket ért el gyógyítóként a munkájában. Egy kiegyensúlyozott, boldog képet fest le, amit a következő fejezet alatt történtek egyik pillanatról a másikra szétromboltak.

Legjobb emlékei szerint írja le a nyaralás alatt történteket, majd alaposan részletezi, milyen módszereket vetett be, hogy eltitkolja kórját a munkahelyén. Sajnos azonban a 2. teliholdkor már rájöttek, hogy vérfarkas lett belőle, így azonnal kirúgták. Egy-két napon belül nyilvánosságra került a dolog, így nem tudott semmit tenni. Bárhova jelentkezett munkára, mindenhonnan azonnal elküldték. Munka nélkül pedig lezüllött, nem tudott megélni, és koldussá vált.

Azt azonban, hogy milyen volt Herbert személyisége, senki nem vette figyelembe. Hosszan kifejti, hogy a korábbi eredményeit egy csapásra elfelejtették az emberek a vérfarkassá válása után. Gyógyítóként dolgozott, és fiatal korához képest, egész hamar nevet szerzett magának. Jó szakember volt, aki mindenkihez emberségesen, kedvesen, segítőkészen állt hozzá. Koldulása során sem erőszakoskodott senkivel, csendben elvolt, és így kéregetett.

Ezekben az időkben kezdett verseket írni, amiket egy idő után álnéven sikerült kiadatnia. Ezzel szerzett némi keresetet, így valamennyire könnyebben tudott megélni. A kötetbe csatolt néhány verset, melyekből kijön, hogy milyen volt igazán az ő személyisége. Egy, a férfiak körében ritka, érzékeny lelkű fiatalt lehet megismerni.

Verseinek köszönhette, hogy megismerte feleségét, amiről szintén hosszabban ír. Kifejti, mennyire félt ismerkedni, és bár a hölgy kedvesen állt hozzá, mégsem mert közeledni. A hölgy viszont megértette, milyen lehet Herbertnek, mint kiderül, van egy másik vérfarkas rokona.

Innentől kezdve kicsit összecsapottabb a mű, viszont még mindig érdekes. Házasságuk után egy fiuk és egy lányuk született, akik végig támogatták apjukat. Kialakítottak egy biztonságos életet, amellett is, hogy Herbert minden egyes alkalommal fogyasztott farkasölőfű főzetet. A varázsló társadalom továbbra is rossz szemmel nézte a kapcsolatukat, a gyermekeknek is meg kellett küzdeni előítéletekkel, de mindent egybe vetve egyenesbe jött az életük.

Számomra kifejezetten szívszorító volt olvasni a memoárt, tudva, hogy nem sokat változott az idők során a helyzet. Minden vérfarkast megbélyegeznek, pedig köztük is lehetnek jó emberek. A farkasölőfű főzet elterjedése ugyan némileg változtatott a helyzeten, viszont még mindig sokaknak nem elérhető, így nem történt nagyobb változás ebben a helyzetben.

Írta: Júlia Snape, Solaris

Tűzfoltos kétéltűek nyomában

Nem véletlen, hogy a Legendás Lények Gondozása második óráján már szóba kerültek a foltos szalamandrák. Ezek a parányi állatok ugyanis nagyon ritkán mutatkoznak nappal, ezért nehéz őket észrevenni a búvóhelyükön. Mégis szerencsés, aki összefut velük, akár egy borongós, esős napon.

Hiedelmek

A régi idők boszorkányai úgy hitték, hogy a foltos szalamandrának olyan mágikus képessége van, amivel képes kioltani a tüzet, vagy ha beleesik a kútba, mérgező lesz a víz. Ezért az alkimisták és méregkeverők begyűjtötték őket és felhasználták a mérgüket bájitalokhoz: legtöbbször szerelmi rontások és égető sebek kezelésére  Ugyanis abban hittek, hogy a tűz ereje felkorbácsolja a férfiak szerelmi lángját, illetve megtisztítja a sebeket. Voltak azonban olyan boszorkányok, akiknek a patrónusa épp a szalamandra volt. Őket fekete mágusoknak tartották és kitoloncolták a város peremére. A részigazság az volt, hogy ezek a boszorkányok tényleg tüzeket tudtak szítani és ők voltak a legjobb kerítők. A valóság viszont, hogy senkinek sem ártottak, csak a rossz nyelvek vették őket a szájukra.

Szerencsére mára már tudjuk, hogy a szalamandra nem jelent veszélyt sem a vízre, sem a tűzre. Helyette viszont számos olyan tényező vezet a pusztulásukhoz, ami a növekvő társadalomhoz és a globális felmelegedéshez köthető. A városiasodás miatt az élőhelyük száma jelentősen lecsökkent, az autópályák akadályozzák őket a vonulási útvonalaikon, illetve a kitridgombák szaporodása is nagy veszélyt jelent számukra. Így Magyarországon védettséget élvez, eszmei értéke 50 ezer Ft. 

A faj felfedezése és a Roxfortba kerülése

A szalamandrát a Roxfort környékén egy Susan Blackmore nevű boszorkány fedezte fel, aki hosszas tanulmányt írt az állatok viselkedéséről. Ezt a feljegyzést továbbította a Mágiaügyi Minisztériumba, ahol megállapították, hogy igencsak ritka fajról van szó, amit érdemes a diákokkal is megismertetni. Ezek után Susan Blackmoret felkérték a Legendás Lények Gondozása tanítására, ahol rávezette a nebulókat, hogy a szalamandrák igenis hasznos lények, mivel sok talajban élő kártevőt elpusztítanak. Szintén ő jött rá, hogy a szín bár megtévesztő, a méreg nem halálos. A tesztnek saját magát vetette alá, de kipirosodott bőrön kívül más mellékhatást nem tapasztalt. Így a szalamandrákat a Roxfort fennállása óta tanítják.

A faj főleg az idősebb lombhullató erdőkben honos, mert igencsak kedveli a nyirkos talajt.

Feltűnő citromsárga foltjaival azonban mérgező váladékéra hívja fel a figyelmet, tehát nem ajánlatos kézbe venni őket. Az ember esetében ez a méreg nem halálos, viszont bőrirritációt okoz.

Mivel a szalamandra kétéltű, ezért a párzása is sekély  vízben történik. Április – május környékén járja el a hím a násztáncát, de a párzási időszak ideális körülmények között akár őszig is kitolódhat. A megtermékenyítés a kloákán keresztül történik, és a nőstény testén belül jön lényegében létre. A párzáskor a hím a nőstény hasa alá csúszik, és gyakorlatilag egymást átölelve mennek a vízbe.

A faj elevenen szülő, lárvái a következő év májusában kelnek ki, igencsak fejlett formában. Végtagokkal, és kopoltyúval ilyenkor már rendelkeznek. Egy nőstény általában 40 utódot hoz a világra. A lárvafialás általában hideg vizű patakokban, tiszta forrásokban történik. A lárvák csak szeptemberben hagyják el a vízi életmódot, innentől kezdve szárazföldi életet élnek.

(.    Az év hüllője és mint címerállat

A fajt az MME Kétéltű – és Hüllővédelmi Szakosztálya 2019-ben az év kétéltűjének választotta. Nem véletlen, hiszen fokozottan védett és a világ egyik leglátványosabb farkos kétéltűje. Hasa általában szürke, háta fekete, amelyet sárga, narancssárga, esetleg piros foltok borítanak. Éppen ezért az Aggteleki Nemzeti Park is címerállatává választotta. De a park igazgatósága igazán különleges módot választott az állat megmutatására. A hegyoldal melletti ösvényen elhaladva megpillanthatjuk a dombon kitett óriás szalamandrát. Állítólag lenyűgöző látvány. Így javaslom, hogy aki teheti, látogasson el a parkba, ne csak az ajándéktárgyakat vásárolja meg.

      

Í    Írta: April Starr, Solaris

A

 

(3

Korfu, Stephen King, kokain, a Mennyország és egyéb jóságok- HBO Max ajánló

A negyedik ajánlóban következzen az első igazán nagy és eléggé elterjedt streaming szolgáltató kínálatából szemezgetés. Mivel itt már sokkal nagyobb a merítési lehetőség, ezért túl fogom lépni az eddig megszokott 5 ajánlást.

Castle Rock

Stephen King rajongói számára valószínűleg rögtön ismerős lesz ennek a kisvárosnak a neve, ugyanis az író számos története itt játszódik, és már rögtön a nyitó jelenetekben is számos easter egg fellelhető (pl. AZ, Hasznos holmik, Ragyogás, Cujo), szóval valóságos élmény orgia.

A részek azonban nem King egyik történetéből készültek, csak a maltert adják a krimi királyának történetei. A minőségre viszont biztos garancia J.J. Abrams neve, így mindenképpen kezdjetek neki, ha egy kis borzongásra vágytok. (Én nem szeretem a horrort, de ezt simán végig tudtam nézni).

Az első részben találnak a Shawsank börtön (A remény rabjai színhelye) alagsorában egy ketrecbe zárt férfit, amelyet az igazgató öngyilkossága után kutatnak át. A férfi nem beszél, csak Henry Deaver nevét említi meg, aki korábban a kisvárosban lakott, de már elköltözött és ügyvédként dolgozik. Elvállalja az ügyet és megpróbálja kideríteni, hogy mi történhetett az ismeretlennel, valamint a saját múltja darabkáit és Alzheimeres édesanyját (Sissy Spacek szerepeltetése is egy újabb csavar, hiszen ő alakította az 1976-os filmváltozatban a címszereplő Carriet) is megpróbálja összerakni.

A második évad ezzel szemben már másik főhőst állít a középpontba, Annie Wilkes személyében. Bezony, ő az a bizonyos Annie, aki majd a Tortúra elmebeteg Paul Sheldon rajongójává válik és cselekszi meg azokat, amiket a Tortúrában olvashatunk/láthatunk.

Bevallom, én ezt az évadot szerettem jobban.

A sebész

Kórházas sorozatok rajongóinak mindenképpen megnézős ez a széria.

A 20. század elején járunk, amikor is a egészségügyi ellátás, a műtétek és maga az orvoslás még viszonylagos gyerekcipőben járt a mai szinthez képest.  A helyszín New York, ahol is a zseniális, azonban erősen kokainfüggő Dr. Thackery (Clive Owen) egy kisebb színházteremre hasonlító kórházi helyiségben tartja a műtéteket. Ezekre pedig akárki bemehet nézelődni. Ő pedig elhivatottan kísérletezik ki olyan eljárási módokat, amelyek ma már rutin eljárásoknak/műtéteknek számítanak (pl a császármetszést hogyan végezzék el, hogy az édesanya is életben maradjon).

És igen, mai szemmel nézve sok műtét durva hentes munkának tűnik, és ma már tudjuk, hogyan lehetne életben tartani az embereket, vagy pedig a vércsoportjuknak megfelelő vért kapjanak. De mindezeket ki kellett tapasztalni, megtanulni. 

Itt csupán „csak” a kórház dolgozói vannak a középpontban, megismerkedünk a korabeli betegszállítással, az illegálisan elvégzett abortuszok világával, és a sebészetre frissen belépett afroamerikai, de sokkal képzett orvos személyét érő rasszizmussal. Hiszen ő is lehet akármilyen tanult és nagyszerű, a bőrszíne miatt sosem fog előrébb jutni. 

Durellék

Az előzőekhez képest következzen egy könnyedebb darab

A széria alapja Gerald Durell Korfu-trilógiáján (Családom és egyéb állatfajták; a Madarak, vadak, rokonok; Istenek kertje) alapszik, azaz azt az időszakot öleli fel, amikor gyermekkorában az édesanyja úgy dönt, hogy három gyermekével felszámolja angliai életüket és a szigetre költöznek, mert ott jobban ki tudnak jönni a pénzükből, és a családtagoknak is az előnyére válik majd egy kis éghajlatváltozás.

Larry, a legidősebb fiú, írói ambíciókat dédelget, és jószerivel csak az írásnak él, azonban még egy könyvet sem adott ki. Így pillanatnyilag ingatlanközvetítőként nem ad bele a csekélyke házipénztárba. Neki kéne lennie a férfinak a családban, azonban ezt csak annyiban teljesíti, hogy haszontalanabbnál haszontalanabb ötletekkel látja el a családtagjait, így eléggé meglepi, amikor édesanyja egyet elfogad. Így kötnek ki Korfun.

A következő fiú, Larry, csillapíthatatlan rajongással van a fegyverek iránt, kedvenc puskáitól egy percre sem válna meg, okoz is ezzel számos galibát és gondod az édesanyjának és környezetének.

Az egyetlen lány gyermek, Margo, folyamatosan az élet értelmét és a maga útját keresi. Sajnos nem ő a család esze, azonban lelkes feminista.

Végül a legkisebb gyermeket, Gerryt, (a később világhírűvé vált etológus-író) csak az állatok érdeklik, az iskolában állandóan belekötnek. Ő valódi csodabogár, a természet sokkal közelebb áll hozzá, mint a családtagjai, és az állatokkal sokkal könnyebben megtalálja a közös hangot, mint az emberekkel (kivéve, ha a másik fél is elhivatott etológus).

Négy évad, 26 rész az, amíg nyomon követhetjük a Durell család életét rengeteg humorral, gyönyörű környezettel, fordulatos történettel. Az egész széria egy hatalmas életigenlés: ha azt gondoljuk, hogy olyan rossz az életünk, hogy semmi jóra nincs kilátásunk, merjünk változtatni, mert nem csak egy életre szóló kalanddal gazdagodhatunk, hanem bizony azt is megtapasztalhatjuk, hogy mire vagyunk képesek egy teljesen új környezetben. Mert az is előfordulhat, hogy a szép újra kezdést beárnyékolja az, hogy az a lakhely, amire a pénzünkből futja csak, annyira le van robbanva, hogy még bútorok sincsenek benne, csak állatok és pókhálók.

Gentleman Jack

A valós történetet feldolgozó sorozat főhőse Anne Lister, aki az 1800-as évek elején élt Halifaxben. Egyszerre volt földbirtokos, iparos, világutazó és menthetetlen rajongója a női nemnek. Maga szedte be bérlői tartozását, szénbányát nyitott a birtokán és utazásai során számos asszonyt csábított el. Többek között matematikai jelekből és ógörög betűkből kialakított saját titkosírásával írt naplójában (élete 49 éve alatt 7720 oldalon több, mint 5 millió szót írt le, 26 kötetnyi naplója az UNESCO Világemlékezeti Listájára is felkerült) mindent feljegyzett, ami vele történt, 1834-ben pedig „feleségül vett” egy gazdag nemes hölgyet (sok történész ezt tartja Nagy-Britannia első nők között kötött frigyének).

Felvilágosult, izgalmas gondolkodó volt, aki politizált is, valamint utazásai során a kor jeles professzorait kereste fel, mivel hivatalosan nőként nem mehetett egyetemre. Családja elnézte különcségeit, és nem is nagyon kényszerítették férjhez menésre, ugyanis a házasságkötés után a birtokok és a vagyonuk a férjre szállt volna.  Listert szeretői Frednek, míg Halifax lakói Gentleman Jacknek hívták (innen a sorozat címe is). Veszélyes korban élt, ugyanis a 19. században a férfiak homoszexualitását halállal büntették, a nők között szövődő ilyen kapcsolatot viszont el sem tudták képzelni.

A részek ugyanolyan pattogóak, gyors folyásúak, mint amilyen Lister karaktere. Alig tud nyugton maradni, mindig hajtja valami: vagy a tudásvágy, vagy a kaland, vagy egy újabb nő meghódítása. A főhősünk többször is lebontja a negyedik falat és kibeszél hozzánk, többször elmagyarázva dolgokat, de ezek inkább humoros megjegyzések, mint tanító jellegűek.

Csodatevők

Ennek az antológia sorozatnak a négy évadát Steve Buscemi, Daniel Radcliffe, Geraldine Viswanathan színészek által életre keltett különböző korokban és helyeken élő lények kötik össze. Szándékosan nem írok embert, mert az első évadban a Mennyország a helyszín, ahol is Isten eldönti egy rossz napján (és az emberiség állapotát látva), hogy a világ megérett a pusztulásra… azonban 2 angyal kialkudik tőle 2 hét haladékot. Fogadást kötnek: ha sikerül ezen idő alatt az imák megválaszolásával foglalkozó 2 munkatársnak egy lehetetlen imát teljesíteniük. akkor a Föld megmenekül.

A Mennyország itt nem az a hely, amit mi elképzelünk, sokkal inkább egy gyárként működik, ahol a dolgozók végzik el a feladatokat, Isten már régen elengedte a gyeplőt, sokkal inkább hedonista életmódot űz.

A második évadban a középkorba csöppenünk. Főhőseink itt már hús-vér emberek, van köztük királyi herceg, városi ganéjlapátoló, eszes fiatal lány. Itt még magasabb szintre emelkedik a paródia, és a legváratlanabb helyeken tűnik fel a 21. század: kocsmakvíz, talkshow, szakmai konferencia és még sok egyéb formájában. Bevallom, nekem ez volt a kedvencem, egyszerűen nem lehetett abbahagyni a nevetést.

A harmadik etap a Vadnyugatra kalauzol el minket, 1844-be. A Radcliffe által alakított tiszteletes egy jobb élet reményében indul el településének lakóival Oregon felé. Az úton különböző kalandokba és érdekes, olykor hírhedt emberekbe botlanak. Sajnos erre az évadra már erősen elfogyott az üdítően frappáns számos fricska, ötletsor, paródiksztikus helyzet, alapszituáció, amik olyan jókká tették az első kettőt.

A negyedik évad főhősére, egy pusztaság hadurára (akit Daniel Radcliffe alakít) rátalál a szerelem egy őt megölni szándékozó nő személyében (Geraldine Viswanathan), majd a pár letelepedik egy sivatagi roncstelepülésen egy házikóban.

Perry Mason

Az USA a nagy világválság nyűgeit nyomja. 1931. karácsonya előtt egy gyermekrablás borzolja a kedélyeket Los Angeles megfásult lakossága körében. A gyermekrablás nem ér jó véget, a rendőrség mellett egy magánnyomozó, Perry Mason is megbízást kap a családtól, hogy kiderüljön, ki volt az elkövető.

Főhősünk I. világháborút megjárt katonaember, alkoholista, a családja is elhagyta, édesapja jobb napokat is látott farmján húzza meg magát akkor, amikor nem a nyomokat keresi/követi.

A sorozat nagyon jól hozza a világválság súlya alatt megroppant társadalom elkeseredettségét, a képi világ szürkés barnás, a főszereplőnkről sem egyértelműen tudjuk megállapítani, hogy pozitív hős lesz-e a történet végére.

A zenei aláfestés meg igazán libabőrös, a részek végig izgalmasak.

A híd

Bevallom, nagyon ritkán néztem eddigi életem során valóságshow-t, ugyanis egyáltalán nem érdekel, hogy egy bezárt házban a kamerák előtt mit csinálnak a bentlakók.

Aztán egyszer csak ráakadtam erre a verzióra, amely ugyan reality, de a nívósabb fajtából.

Az alapszituáció nagyon egyszerű: adott 14 játékos, akiknek a romániai Bélesi tónál kell együtt dolgozva egy 250 méteres hidat megadott idő alatt megépíteniük. Persze, ez így nem lenne túl izgalmas, így többször is váratlan döntések elé kerülnek, ott a tó partján kell mindent kitalálniuk, megtervezniük, és kivitelezniük. Ha elsőre elbuknak, tovább próbálkozniuk, és lehetőség szerint a lehető leggördülékenyebben együtt dolgozniuk, mert a tét óriási: egyikük 30 millió forintot nyerhet a végén.

Az első részben elhangzik, hogy mindenkinek van valami képessége, amit a csapat kamatoztatni tud, de ugye nem feltétlenül fog ez valóban így történni. És mivel nagyon különböző személyiségű, hátterű és intenzitású embereket zártak össze már-már spártai körülmények között, természetesen elkerülhetetlen a súrlódás.

A környezet valami fantasztikus, igazi elemi erővel ható természet. Aki járt már valaha Erdélyben, az pontosan tudja, hogy mire gondolok. Aki pedig még nem, ez után a sorozat után biztosan kedvet kap. Mindösszesen 7, közel egy órás rész készült, és a végére minden felgyorsul, de egy pillanatra sem lehet hiányérzetük. Ha csak annyi nem, hogy máris néznénk a következő évadot.

Szerencse/ A Fortuna legendája

Ez a sorozat egy képregény, a Fekete hattyú kincse adaptációja, és egy nagyon érdekes valós eseményt dolgoz fel a 200-es évekből.

A történet középpontjában a Stanley Tucci által megformált cégvezető áll, aki embereivel a tengerfenekeket kutatja elsüllyedt hajók, azok rakományai, azaz kincsek után. És egyszer csak úgy tűnik, hogy ez a modern kalóz cég belenyúl a tutiba: minden bizonnyal rátalálnak egy 500 milliós zsákmányt érő hajóroncsra a spanyol partoknál. Próbálják, azonban nem tudják teljesen titokban tartani a felfedezésüket: pár spanyol hivatalnok a kulturális minisztériumtól és az örökségvédelemtől arra kezd gyanakodni, hogy a meglelt hajó minden bizonnyal spanyol és az ő országukat illeti. Így egy amerikai, tengeri joggal foglalkozó jogásszal összefognak és perbe kezdenek a jogos jussukért.

Egyszerre bírósági dráma, illetve politikai thriller, jól nyakon öntve kellő kalanddal, történelmi szállal és remek színészi alakításokkal. 

+ Belleville randevú-Francia rémes

Utoljára következzen egy film ajánlója, amely 2004-ben legjobb animációs film és legjobb eredeti filmzene kategóriában Oscar-jelölt volt, azonban méltatlanul kevesen ismerik.

A főszereplő Madame Souza, egy portugál bevándorló nagymama, aki Franciaországban neveli árva unokáját, Championt és Bruno kutyájukat. A kisfiú egyetlen kedvtelése a kerékpározás, és célja, hogy egyszer megnyerhesse a Tour de France-t. Madame Souza pedig nem tehet mást, hogy a lehető legtöbb időt tölthesse vele, az edzője lesz. Semmiféle tapasztalata sincs semelyiküknek sem, józan paraszti ésszel állítják össze az edzéstervet ésa lehető legpontosabban hajtják végre azt. 

Végül elérkezik a verseny napja, a fiút azonban elrabolja tekerés közben a francia maffia, hogy a biciklisták fáradhatatlan kitartását és erejét kísérleti szerencsejáték bizniszükben kamatoztathassák.

A csípőficamos nagymama és a vonatmániás kutya tehát nem tehet mást, felkerekedik és némi segítséggel megpróbálja megtalálni az elveszett hozzátartozójukat. Kalandjaik során összetalálkoznak a Belleville Trioval, a 30-as évek letűnt jazz csillagaival. A három énekes pedig roppant szórakoztató szereplőkké válnak, és rettentő szegénységük ötletesen kerül felhasználásra (pl a zenei aláfestéseknél). 

A történet az élet és a szeretet keserédes bemutatása, a film pedig különös képi világa, groteszk jellege miatt lesz roppant szerethető. 

Írta: Tekergő Hedvig, Solaris

Erzsébet Fenevadova

Kedves Olvasóim!

Ma egy érdekes és szórakoztató cikket hoztam nektek, ami a világ talán leghíresebb brit rövid szőrű macskáját és (volt) gazdáját mutatja be.

Mielőtt mélyebben belemennék a cicaéletbe, először had írjak pár szót a gazdiról, Homonnay Gergelyről.

Homonnay Gergely  magyar író, újságíró, tanár, a Demokratikus Koalíció aktivistája volt.

Elsősorban az emberi jogok és a női esélyegyenlőség kérdései foglalkoztatták. Könyvei, a Puszi, Erzsi!, valamint Az elnökasszony egyaránt „macskaperspektívából” mutatják be a gazdi viszonyát kisállatához, illetve a politikai életet.

Gergely cicája, Erzsébet Fenevadova minden idők legnagyobb állat celebritása. Egy igazi bundás királynő, szőrös fülű, bajszos díva, szupermodell, politikai szakkommentátor asszony Sokoldalúsága szinte felsorolhatatlan, bölcsessége káprázatos, többek között ezért is teljesen jogos várományosa az elnök asszonyi posztnak.  Számára nincs fontosabb  a szabadságnál, ami még a tonhalnál is fontosabb.

Hívei tudják, hogy életük Erzsébet útmutatásai nélkül mit sem érne. Nagyságát gyakorta versben is megéneklik, az írástudatlanok pedig Erzsébet kifinomult ízlésének eleget téve tonhalban fejezik ki mélységes tiszteletüket.

„Sziasztok Emberek! Erzsébet Fenevadova vagyok, nyolcéves szingli macskanő. Én is szerelemre születtem, ám Gergely egy nyári napon ivartalanított, így nem tudtam beteljesíteni a női princípiumomat. Mivel nem tudok kiscicákat szülni, úgy döntöttem, én leszek Magyarország leghíresebb macskája. A befolyásomat arra használom, hogy mosolyt csaljak a kétlábúak arcára, és hogy jobbá tegyem ezt a világot.” /Erzsébet Fenevadova/

Én személy szerint nagy Erzsi-rajongó vagyok, amit nővéremnek köszönhetek. Általa ismertem meg Erzsi és Gergely „románcát”, ami magával ragadott. A könyveit is sokszor kézbe veszem, hogy mosolyra fakasszanak bölcsességei. Illetve amikor felpillantok Erzsi néhai facebook oldalára, szívet melengető látni a sok képet, idézetet róluk.

Végezetül elhoztam nektek a kedvenc idézetemet tőlük:

,,A szépség nem az arcodon van, nem is a mosolyodban, de még csak nem is a szívedben. A szépség a bundádban van, a tappancsod párnácskáiban és a bajszod végében, ahogy pöndörödik, és ami csiklandozza a másikat akár egy életen át.”  /Erzsébet Fenevadova/

Írta: Effy Redbird, Solaris

 

Csoki Book Tag

Habár én magam nem vagyok édesszájú, a Harry Potter világában számtalan finom édesség található. Most lássuk a mugli csokikat, és azok alapján egy-egy könyvet!

1. Étcsokoládé: egy sötét témájú könyv

Jain Raspail: Rézbőrű naplója nem klasszikus értelembe véve sötét. Hangulatát értve az, mivel a „mai” (1974) indián lakosok életét mutatja be.

2. Fehér csokoládé: egy vidám könyv

Nem szokásom vicces könyveket olvasni, de Petőfi Sándor: A helység kalapácsa elég megmosolyogtató volt. Egy falusi kocsmai képet fest le benne a költő, ahol egy hír miatt felbolydulnak az emberek...

3. Tejcsokoládé: egy népszerű könyv, amit nagyon el akarsz olvasni

Nem igazán szeretek csak azért elolvasni könyvet, mert épp most népszerű; inkább a később olvasós típus vagyok. Azonban a Koronák harca történelmi könyvet többeknél is láttam, hogy beszerezte vagy olvassa, így erre a Tudorok felemelkedéséről szóló könyvre esett a választásom.

4. Csokoládé, aminek karamell van a közepén: egy könyv, ami ellágyított

Nem szeretem a karamellt, ahogy ide se tudok hozni könyvet. Próbálom mindenben megtalálni, ami a szívemhez szól.

5. Ostyamentes Kit Kat: egy könyv, ami meglepett téged

Nem igazán van ilyen könyv. Mielőtt olvasok valamit, szeretek utána járni, hogy tudjam, érdekel-e, fekszik-e az ízlésemnek, így nem igazán tudnak meglepni. Azonban Agatha Christie könyveiben a gyilkos kiléte mindig váratlanul ér, de az ő műveiről már volt korábban egy cikk.

6. Snickers: egy könyv, amiért megőrülsz

Bár mennyire nem egyszerű olvasmány, Alan Rickman naplója! Imádom az embert, a stílusát, és a világszemléletét! (Még ha persze sok mindenben el is tér az enyémtől)

7. Forrócsokoládé tejszínhabbal és pillecukorral: egy könyv, amit bármikor újraolvasol (comfort read)

Ez kérdés? Tolkien!

8. Bonbon: egy sorozat, aminek olyan tulajdonságai vannak, amiket sokféle olvasó szerethet

Huh, ez nehéz, mivel sokan sokfélét szeretnek. Talán viszont az olyan klasszikussal, mint Agatha Christie Poirot sorozata nem lövök mellé.

Írta: Júlia Snape, Solaris

4. Rejtvény

 A negyedik rejtvényben ismételten anagrammákat találtok, folytatjuk az előző számban található listát.

7 pontot lehet szerezni.

Válaszaitokat az szboszi.gracia@gmail.com-ra várjuk. Ne felejtsétek el az email tárgyában feltüntetni az iskolai nevetek, évfolyamotok, házatok és hogy a 4. rejtvényekről van szó. 

Most pedig következzen a már megszokott, elmaradhatatlan kérdezz-felelek. Tudjátok, itt a megfejtések legtöbbször a Boszi hasábjain találhatóak, de nem kizárt, hogy kicsit gondolkodni kell a válasz megadásakor. Itt 

6 pont szerezhető.

1.  Mi a legfontosabb Erzsi számára? 

2. Hogy hívják a foltok nélküli, teljesen fekete szalamandrát? 

3. Minek köszönheti Herbert, hogy végül meg tudott élni?

4.  A Könyvajánlóban említett költőnek melyik a leghíresebb műve?

5. A Rejtély az alagsorban milyen nehézségi szinttel rendelkezik?

6. A Durellék egyik színésze egy másik nagy sikerű sorozatban is egy híres történelmi személyt alakít. Mi a sorozat és kit kelt életre?