Amióta világ a világ és boszorkány él a földön, azóta próbálunk kapcsolatba lépni a varázserőkkel mind hatékonyabban, miközben többé-kevésbé elrejtjük tudásunkat mások elől. Az évszázadok alatt sok helyen és sokféleképpen mutatkozott meg ez a rejtett tudás, ránk maradt Sigilek ezrei találhatók meg szerte a világban. Tibettől a norvég partokig, az ősi Árnyak Könyvétől a modern boszorkány sigilekig mindenfelé, még mugli internetes oldalakon is.
No de mi is pontosan a Sigil?
Egy képbe rejtett szó vagy mondat, amit megoldókulcs nélkül nem lehet
megfejteni. Azonban ez a megoldókulcs szinte bármi lehet, egy cikkelyekben
felszámozott kör, egy kilenc vagy huszonöt részre felosztott kocka, vagy az
évkerék részei. Az, hogy milyen módszerrel „íródott” a sigil, az határozza meg,
milyen korban és kultúrában készítették.
A Norvég sigilek rúnákat és a Vegvísir-t, a Viking Iránytű-nek
is nevezett védelmi véseteket is tartalmazza. Komplex szövegeket lehet benne elhelyezni,
ebben az esetben az elrejteni szó csak kis trükközéssel alkalmazható a modern
boszorkányok számára, a régiek szinte csak előkészítették ennek lehetőségét, azonban
ritkán éltek vele.
A Tibetből származó sigil vele ellentétben szinte semmilyen
olvasható jelent sem tartalmaz első ránézésre, vonalai egy körbe foglalva hol
lágyan kavarognak, hol határozott vonalakkal meghúzott kuszaságnak tűnnek. A
Dyzan könyvének nevezett naplóban, aminek eredetét több ezer évvel ezelőttre
teszik, sigiljét úgy tűnik a mai modern módon találták ki és alkalmazták,
azonban a megoldókulcsot a könyv nem tartalmazta, így az elrejtett tartalom
talán örökre elveszett.*
(*Megjegyzendő tény, hogy aki kicsit is beleássa magát
a témába hamar feltűnhet neki, hogy a mai modern sigilkészítési technikák
mellett egyéb sebből is vérzik a Dyzan könyv kora.)
Vannak azonban modern sigilek is, amik elkezdtek
specializálódni. Ezen modern sigilek egyike a Witch- vagy Witchy Sigil.
Az Új Wicca irányzattal fénykorát élik a
boszorkányosnak nevezett mugli találmányok, ezek egyike pedig kimondottan a
sigilekre lett kitalálva. A megoldókulcsok között úgy variál az ember ahogy
akar, még a vonalak is lehetnek lágyak vagy merevek, esetleg szétbontott betűk
részeiből összerakottak. Nem fontos körbe tenni a rejtett jelentést vagy
szöveget, dekorációként, vagy szertartásra szánva papíron is ugyan olyan
hasznos, van olyan is, aki magára tetováltatja.
Rejtett jelentéssel bíró, kézzel készült ábra, mely a hozzá
tartozó megoldókulcs segítségével visszafejthető és/vagy megfejthető.
De vajon miért is
jött létre maga a Sigil? Hiszen maga a varázslat is sok esetben elegendő lett
volna arra, hogy elrejtsék azokat a tudásokat, amiket nem akartak illetéktelen
kezekben tudni. Hacsak nem egymás elől is titkolni szándékoztak a megszerzett,
megtalált tudást. Mert minden varázslatnak van ellenpárja, amivel „feltárható a
titok”. És mire használhatták ezeket a régi, elfeledett, megfejtetlen
sigileket? A Vegvísir-ről tudjuk, hogy védelmi célokat szolgált. De van olyan,
ami erre a Norvég jelre hasonlít, mégsem ugyan azok a villácskák díszítik a
végét. Azt mire használhatták? Olyan sok tudás veszett oda, miközben az újra
fellángoló boszorkánytüzek fényénél új sigilek íródnak a varázskönyvekbe.
Gyógyító jelek? Védelmi, esetleg ártó szándékúak is lehetnek a régiek között?
Modern mesékben láthatunk varázslóktól helyváltoztató jeleket talajra
felrajzolva, energetizáló és fényhozó változatokat. De mi maradt ránk a
régmúltból? Mi az, amit még mi is használhatunk, ennyi idő után?
A Sigilek felsorolása koránt sem teljes, vannak olyan ősi
sigilek, amik jelentését már csak a beavatottak ismerik, ezek közül néhányukkal
hamarosan megismerkedhet a kedves olvasó egy új rovatban, a Mágikus Jelekben, Nessza Wilson Professzor tolmácsolásában és
Hadiyya Amjad közreműködésével.
0 comments:
Megjegyzés küldése