Mágikus ünnepek 7.

Mágikus ünnepek - Mabon

Mabon a második nagy betakarításünnep, melynek időpontja az őszi napéjegyenlőségre esik. A szüret, a nyári munkák befejezésének ünnepe, központi gondolatköre az elégedettség, a harmónia és az egyensúly. Lughnasadh idején még az élet ünneplésén volt a hangsúly, most viszont, a télhez közeledvén, a napéjegyenlőség idején, az élet és halál kettősségére, egyensúlyára terelődik a figyelem. Gondoljunk csak bele, a most learatott terménnyel az életet tápláljuk, azonban ez egyszerre a növények halálát jelenti. Ezért fontos eleme ennek az ünnepnek a hálaadás. Mabon a teljes életciklust ünnepeli, míg az első aratásnál, Lughnasadh idején az életre került a nagyobb hangsúly. A halál gondolata pedig majd igazán az utolsó aratásünnepen, Samhain idején kerül középpontba. A temetőlátogatások azonban nem kizárólag Samhain-napi programok, kötődik ez jelen ünnepünkhöz is. Ennek oka, hogy a régi időkben ezek a helyek félelmet ébresztettek, úgy tartották, gonosz szellemek lakják. Hittek azonban abban, hogy ez a különleges nap, azonban mikor a fény és a sötétség egyensúlyban van, védelmet biztosít számukra.

Most, hogy a nappal és éj egyforma hosszú, ismét váltáshoz érkeztünk. A természet hanyatlóban, közeledik a tél. Ez a visszavonulás, pihenés, nyugalom, meditáció időszaka. A pogány hitvilág szerint az Istenség ekkor már készülődik, hogy elhagyja fizikai testét, hogy később ismét újjászülethessen az Istennőtől.

Az őszi napéjegyenlőségkor nem csak a terményeket gyűjtjük be, számot vetünk az elmúlt időszak tapasztalataival, élményekkel, barátokkal, hogy mit nyertünk, és mit vesztettünk az év során, nem csak fizikai, de lelki, szellemi értelemben is. Ez azért is időszerű, mert az évkerék következő ünnepe a kelta naptár szerint újév lesz, ekkora el kell döntenünk, hogyan szeretnénk folytatni az utunk, mit tervezünk az új évre. Ősink úgy tartották, hálát kell adnunk, nem csak a jóért, a rosszért is, mert mindenképp tapasztalatot szereztünk, mely előrébb visz az életben.

Az ünnep eredete

Az eddig tárgyalt ünnepekkel ellentétben a régi időben nem volt Mabon nevű ünnep, legalábbis ezen a néven nem. A modern korok boszorkányai és varázslói az autentikusság miatt választották neki ezt a nevet. Volt azonban számtalan őszi aratásünnep, melyek tartalmukban magukban hordozták a ma ünnepelt elemeket.

Mabon - vagy más néven Maponos, Maponus - a fiatalság kelta istene volt. Neve ismert Artúr-király mondaköréből is, ott Mabon ap Modronként (Modron fia Mabon) tartották számon, Artúr egy szövetségeseként. Modron tehát Mabon édesanyja, a wales-i termékeny földanya. A földanya szerepe ezen az ünnepen olyan jelentős, hogy bizonyos körökben az ünnepet Modron néven tartják nyilván. Érdekesség egyébként hogy a Mabon szó fiút, míg a Modron anyát jelent, mitikus szerepük tehát már az elnevezésük is magában hordozza. Nem meglepő hát, hogy ezt a napot Avalon ünnepeként is jegyzik.

Tartalmában kapcsolódó ünnep továbbá a hálaadás is, ám mint ismert, az amerikaiak e fontos ünnepüket egészen más időpontban, november 25-én tartják.

Aratóünnepeket természetesen Magyarországon is tartottak. a nyári gabonaünnep után ősszel következtek a pásztorünnepek. Itthon szeptembertől-novemberig tartott a gazdasági év lezárása, ekkor fizették ki a pásztorok, juhászok, sőt a cselédek bérét is.

Hogyan ünnepeljük ma?

Sétáljunk a természetben, gyűjtsünk terméseket, magvakat, bogyókat, hüvelyeseket, vagy akár száraz növényeket, színes, őszi leveleket. Ezekkel díszíthetjük otthonunk, vagy használhatjuk rituális varázslatainkhoz vagy bájitalkészítés során is. Ez a legjobb időszak a nyáron gyűjtött folyami, folyóparti kövek mágikus energiával feltöltéséhez is, melyeket később szintén felhasználhatunk mágikus tevékenységeink során.

Mabon egy csendesebb, visszavonulóbb ünnep, itt már nincsenek hangos mulatozások, csak kisebb tüzeket szokás gyújtani. Helyénvalóbb inkább egyedül meditálni, családi körben elmélkedni. Őseink szokásainak emlékül időszerű lehet a temető-látogatás is, habár ennek a fő ideje majd november elején jön el, a hazai tradíció szerint is.

Mabon-időszakban esedékes a borkészítés is, és természetesen, ekkor sem maradhat el az étkezéssel kapcsolatos ünneplés sem. Ilyenkor nagyszabású lakoma helyett inkább családi körben tartanak vacsorát, mely során hálát adnak a termésért, mindazért, amit az évben a család kapott. Itt ismét rámutatnék az amerikai hálaadás ünneppel, a Thanksgivinggel való hasonlóságra. 

Ünnepi ételek

A mostani lakoma illendő ételei közé tartozik az alma, körte, bogyós gyümölcsök, gránátalma, szőlő, elsősorban tehát azok a termények, amiket ebben az időszakban takarítanak be. Népszerűek még a bab, tök, répa, hagyma, burgonya, a diófélék és a mogyoró is. Elmaradhatatlanok a gabonafélék is: kenyér, piték, sütemények, péksütemények.

 

Az ünnep kedvelt italai az almabor, bor, sör és a különböző gyümölcslevek.

Szerző: Fay Tempest, Arcanus