Pages

2022. november 3., csütörtök

Boszik, zombik, vámpírok, avagy Halloween és a filmek

 

A globalizációnak köszönhetően a Halloween annyira életünk része lett, mint a Valenti nap. Lehet szeretni és utálni is, de ne tagadjuk, hogy a popkultúra része. Az angol Halloween szó szerinti fordításban a Mindenszentek (All Hallows) előtti estét jelenti. Ősi kelta ünnep, az Írországban és Skóciában élő törzsek ezen a napon ünnepelték az újévet – a Samhain-t, vagyis “a nyár végét” – és ilyenkor egyszerre hódoltak a Napisten és a Holtak Ura előtt.  

Egy máig fennmaradt hiedelem szerint október utolsó napján a legvékonyabb a választóvonal az élők és a holtak világa között. Az eltávozott lelkek ilyenkor útra kelnek, addig barangolnak, amíg meg nem találják egykori lakhelyüket, és ezen az éjszakán megpróbálnak visszatérni a világba. Ez a rejtélyesség, misztikusság számos film témája lett. Szubjektív halloweeni filmes listánk következik, és bár mire ezeket a sorokat olvassátok, már vége van a Halloweennek, azért találhattok olyan alkotásokat, amik a hétköznap esti film nézéskor is szóba jöhetnek.

Karácsonyi lidércnyomás – Halloween városka lakói Grincsnek csapnak fel

Ez az igencsak ötletes, zenés stop motion animációs film Halloween városban játszódik, főhőse pedig Rosszcsont Jack, az ijesztgetések nagymestere. 

Jack egy nap az erdőben sétálva az ünnepek fái segítségével átteleportálja magát egy számára ismeretlen világba, ahol karácsonyi manók élnek és ahol rémisztgetés helyett melegség és boldogság uralkodik. Főhősünk úgy dönt, átveszi az uralmat, és a korábbiakhoz képest kicsit máshogy értelmezi a karácsony szellemét: elraboltatja a Mikulást és ijesztőbbnél ijesztőbb ajándékokat gyártat a manókkal. Az elferdített karácsony okozta káoszt egyedül egy Sally nevű, Jack után epedő rongybaba mentheti meg…

Ki másnak jutna eszébe ilyen sötét témájú mese? Aki Tim Burtonre szavazott, az nyert. Ő írta a forgatókönyvet és végezte a produceri munkálatokat, míg Henry Selick volt a rendező.

 Halloween – A rémület éjszakája (1978) – Az ún. slasher (gyilkolászós-belezős) filmek egyik alapköve

1963. október 31-én a 6 éves Michael Myers Halloweenkor megölte nővérét egy konyhakéssel. Az elkövetkező 15 évet egy elmegyógyintézetben tölti katatón állapotban, ahonnan egyszer csak megszökik és visszatér szülővárosába. És vajon milyen nap közeleg? Naná, hogy Halloween. A városka valószínűleg legsötétebb napja újra megismétlődik! Csak most sokkal több áldozat lesz.

Ez az a film, ami sikolykirálynővé tette Jamie Lee Curtist. Michael Myersről pedig még azok is hallottak, akik nem szeretik a horrort. John Carpenter és a stáb nem gondolták túl a dolgot, de miért is tették volna, hiszen a hatásos minimálzenénél, a kihalt utcák képénél, a szubjektív kamerával rögzített hátborzongató képsoroknál nem is kell jobb horrorfilmes feszültségkeltés.

Adsz, vagy kapsz – a kertváros egyáltalán nem biztonságos

Michael Dougherty (X-Men 2. és a Superman visszatér forgatókönyvírója) rendezői bemutatkozása egy különálló sztorikból összeálló szkeccsfilm, ahol a közös nevezőt a halloween és a helyszín jelenti. Egy kertváros a történet színhelye, ahol fény derül az iskolaigazgató szokatlan hobbijára; majd egy csapat helyi gyerek egy régi mészárlás legendáját eleveníti fel, hogy megszívassák egy társukat. A harmadik történetben a Piroska és a farkas kap rendhagyó csavart Anna Paquinnal a főszerepben, végül egy mogorva vénembert ismerhetünk meg, akit őrült gyilkos látogat meg ezen a furcsa éjszakán. A négy ijesztő szkeccsnek kerettörténete is van, mely azt mutatja be, mi történik azzal, aki nem tartja tiszteletben a halloweeni hagyományokat.

Nem szimpla horrorfilmmel, inkább horror vígjátékkal van dolgunk. A kis költségvetés miatt az effektek többnyire megmosolyogtatók, bár a vérfarkasokat az a stúdió készítette, amelyik az Underworld vérfarkasait is. A maszkmesterek is lehettek volna ügyesebbek, viszont a csavaros történet mindenért kárpótol, valamint az elképesztő hangulat, ami az iskolabuszos flashbacknél különösen hatásos.

Hókusz Pókusz – a boszik felébrednek és bosszúra szomjaznak

Több mint 300 évvel ezelőtt Salemben felakasztották a Sanderson-nővéreket (Winnie – Bette Midler; Sarah – Sarah Jessica Parker és Mary – Kathy Najimy), a legfélelmetesebb helyi boszorkákat, akik azonban még haláluk előtt találtak egy kibúvót a véglegesnek hitt halálból, és átkot mondtak a lakosságra. A legenda szerint ha Halloween éjjelén egy szűz meggyújtja a fekete lángú gyertyát a Sanderson-házban, azzal visszahozza a nővéreket a halálból, hogy véghezvigyék gonosz tervüket és elvegyék minden gyermek életerejét… Ezzel örök életet nyerve. Max (Omri Katz) nem hisz a mesében, ellentétben kishúgával, Danival (Thora Birch). A páros egy Allison (Vinessa Shaw) nevű lánnyal kiegészülve elindul Mindenszentek éjjelén, hogy utánajárjon, vajon tényleg csak kitaláció az egész boszorkánymítosz? És amit találnak, amikkel szembesülnek ezen az estén, az örök életükre emlékezetes marad számukra!

Először tévéfilmnek tervezték a Disney Channelnek, aztán néhány fejes úgy döntött, elég erős a történet ahhoz, hogy mozifilm legyen belőle a Disney Studiónál. Igazi halloweeni film, azonban nyáron mutatták be. A film sztárjai és legnagyobb alakjai kétség kívül a Sanderson nővérek. Az őket alakító három színésznő egészen zseniális. A legjobb, szinte már ikonikus jelenetek mind az ő nevükhöz fűződnek. Igazi családi film, melyet leginkább a kisebbek fognak élvezni, de felnőttek sem unatkoznak rajta.

A második rész idén jelent meg, a Disney+-on megnézhető mindegyik film

   ParaNorman – a boszorkány városa és a zombik találkozása

Norman egy különc kisrác: látja a holtakat és beszélni is tud velük. Ezt azonban senki nem hiszi el neki, a suliban kiközösítették, a családja meg egy fiatalkori múló szeszélynek gondolja. A városkában készülődnek a 300 évvel korábban megölt boszorkány halálának évfordulójára. Ekkor azonban minden rosszra fordul, ugyanis 7 zombi felébred és a boszorkány is visszatér, hogy bosszút álljon bíráin. És Norman az egyedüli, aki mindezt megakadályozhatja. Azonban kéne valaki, aki hisz neki és segít megállítani a gonosz erőket, mielőtt az egész város elpusztul. Rajzfilmről van szó, azonban megint a család minden tagja élvezni fogja. A kicsiknek még kicsit félelmetes lehet, a nagyobbak pedig a horrorfilmekre való utalásokat és a tanulságot fogják értékelni. A ParaNorman megvalósítása egész egyedi lett, bár a szereplők mutatnak némi hasonlóságot a Coraline és a titkos ajtó című rajzfilmmel.

Törjön ki a frász! – Peter Jackson és a horror

Jackson 1997-es filmjének főszerepében Michael J. Fox látható, aki egy szellemvadászt alakít. Franket jól megfizetik az ügyfelei, hogy az őket kísértő szellemeket elüldözze. Az üzlet virágzik, azonban egyszer csak beüt a ménkű: a kisvárosban egyre furcsább és megmagyarázhatatlanabb dolgok történnek. Kiderül, hogy a három jó kísérteten kívül sokkal veszélyesebb lények is jelen vannak. A hatóságok pedig Franket gyanúsítják a történtekkel. Így a férfi nem tehet mást, mint hogy megpróbálja tisztázni magát, azonban amire bukkan, az a legfélelmetesebb rémálmait is túlszárnyalja… A horrorkomédia az 1972-es Mesék a kriptából sorozat spin-offja lett volna, azonban végül egész estés mozi készült belőle, melynek Robert Zemeckis producere, Peter Jackson pedig rendezője lett. A bizarr jelenségeket az adja, hogy a szellemlények tárgyszerűen kézzelfoghatóak, illetve anyagszerűek. Ebben a világban a dimenziók egymás mellett vannak, átjárhatóságuk természetes. Az emberek többsége semmit sem érzékel a körülötte levő világokból, az ironikus pedig az, hogy a legfontosabb történések mindig az átlagemberek között, de sohasem a szemük láttára történik. A pénzért felbérelhető szellem-vállalkozó, aki megjátssza a kísértetjárást, de egyébként laza és vicces, a Szellemirtók és a Beetlejuice könnyedén komolytalan, szatirikus világára hajaz.

9-es terv a világűrből – a világ legrosszabb filmjének választották

Aki látta Tim Burton Ed Wood című filmjét, az már nagyjából képben is van, hogy miről szól a 9-es terv, hiszen Burton filmjében ennek a forgatása elevenedik meg. Aki nem, annak a rövid történet: az űrlények első 8, grandiózus, Föld elleni inváziós terve kudarcba fulladt, így most a kilencedikkel próbálják rabságba hajtani az embereket. Ám a forgatókönyvíró (aki a film rendezője és producere is egyben) biztosra akar menni, így az idegenek mellett zombik és egy vámpír is felbukkan a képernyőn. A sors fintora, hogy ez lett Lugosi Béla, a legkedvesebb Drakulánk utolsó filmszerep felkérése. Ő ekkor már drog problémákkal küzdött, azonban Wooddal nagyon jó barátságban voltak, így a rendező ismét felkérte, hogy játssza el azt a figurát, aki híressé tette. Lugosi azonban a forgatás megkezdése előtt meghalt. Ed Wood áthidalta a nem éppen apró problémát: barátnőjének csontkovácsát kérte fel Drakula szerepére, arcát pedig egy nagy, fekete köpennyel takarta el a film egésze alatt. A film random pontjain aztán Lugosiról készült korábbi jeleneteket vágott be.

Minden idők első horrorfilmje

George Méliès nevéhez fűződik, a címe pedig Le Manoire du Diable. A mozi és a film hajnalán valószínűleg sokkolta a korabeli közönségét, manapság persze már nem tekintenénk horrornak.

Hogy miről szól? Van benne vámpír, szellemek, elvarázsolt kastély. Három és fél perc, és maga a történelem. Megnézni ér.

Írta: Tekergő Hedvig, Solaris

0 comments:

Megjegyzés küldése