A héten a Wizengamot egy új törvényjavaslatot fogadott el, mely
kötelezővé teszi a mágikus árvák a világunkba való bevezetését. A
javaslat előterjesztője A javaslat előterjesztője Lady Cassiopeia
Rathgar volt, aki három hónapja fedezte fel egy mugli árvaházban
nevelkedett törvénytelen unokaöccsét.
Az új rendszer a Grácia által is használt kiskorú mágiakutató varázslatok segítségével nyilvántartásba vesz majd minden olyan fiatal varázslót és boszorkányt, aki mugli árvaházban él, majd a Gringotts segítségével megállapítják, a kérdéses fiatalnak van-e még élő mágikus hozzátartozója. Amennyiben sikerül az egyik szülővel felvenni a kapcsolatot, az új törvény értelmében hivatalosan is ő minősül elsődleges gondviselőnek, de közeli családtagok is örökbe fogadhatják a gyerekeket. Amennyiben nem találnak mágikus hozzátartozókat, a gyerekekhez heti rendszerességgel járnak majd a szociális munkások, akik megismertetik őket a varázsvilággal, illetve szükség esetén gondoskodnak az áthelyezésükről.
A törvény támogatói szerint ilyen módon megkönnyíthetjük a mugliszületésű mágusok beilleszkedését, és esetlegesen egy új Sötét Úr felemelkedését is meggátolhatjuk – hiszen köztudott, hogy a néhai Voldemort is a társaitól elszigetelten nevelkedett egy mugli árvaházban, ahol már fiatalkorában aggasztó volt a viselkedése. Az ellenzők azonban azzal érvelnek, hogy ez túlzottan leterhelné a szociális munkásokat, illetve a máguscsaládoknak is problémát jelenthet.
Különösen erélyes volt az ellenzők oldalán Mr. Ulick Lynch, aki korábban mindig támogatta a mugliszületésű mágusok integrációját – mi több, ő maga is könyvet írt Bevezető a mágikus kultúrába címmel. A teremben többen is spekulálni kezdtek az indokairól, köztük Lady Dowling, aki fennhangon bizonygatta, hogy Mr. Lynchnek több mugli szeretője is volt már, így attól tart, hogy az ő törvénytelen gyermekei is a napvilágra kerülnek. Ettől Mr. Kevin Glendalough, aki Mr. Lynch feleségének bátyja, érthető módon felháborodott, bár azt szemmel láthatóan nem tudta eldönteni, hogy a húga nevében párbajra hívja a sógorát, vagy Mr. Lynch hűségességét bizonygassa. Végül a szomszédos Ms. Alison Wicklow a talárja zsebéből előhúzott üveg lángnyelv-whiskyvel nyugtatta meg, ami után a törvényt immár nyugodt körülmények között elsöprő többséggel szavazták meg a Wizengamot tagjai.
Az új rendszer előreláthatóan július elején áll fel, de a gyerekek keresése már egy hét múlva elkezdődik. Mr. És Mrs. Lynch várható válásáról a helyi pletykalapokban hamarosan többet olvashatnak majd.
Az új rendszer a Grácia által is használt kiskorú mágiakutató varázslatok segítségével nyilvántartásba vesz majd minden olyan fiatal varázslót és boszorkányt, aki mugli árvaházban él, majd a Gringotts segítségével megállapítják, a kérdéses fiatalnak van-e még élő mágikus hozzátartozója. Amennyiben sikerül az egyik szülővel felvenni a kapcsolatot, az új törvény értelmében hivatalosan is ő minősül elsődleges gondviselőnek, de közeli családtagok is örökbe fogadhatják a gyerekeket. Amennyiben nem találnak mágikus hozzátartozókat, a gyerekekhez heti rendszerességgel járnak majd a szociális munkások, akik megismertetik őket a varázsvilággal, illetve szükség esetén gondoskodnak az áthelyezésükről.
A törvény támogatói szerint ilyen módon megkönnyíthetjük a mugliszületésű mágusok beilleszkedését, és esetlegesen egy új Sötét Úr felemelkedését is meggátolhatjuk – hiszen köztudott, hogy a néhai Voldemort is a társaitól elszigetelten nevelkedett egy mugli árvaházban, ahol már fiatalkorában aggasztó volt a viselkedése. Az ellenzők azonban azzal érvelnek, hogy ez túlzottan leterhelné a szociális munkásokat, illetve a máguscsaládoknak is problémát jelenthet.
Különösen erélyes volt az ellenzők oldalán Mr. Ulick Lynch, aki korábban mindig támogatta a mugliszületésű mágusok integrációját – mi több, ő maga is könyvet írt Bevezető a mágikus kultúrába címmel. A teremben többen is spekulálni kezdtek az indokairól, köztük Lady Dowling, aki fennhangon bizonygatta, hogy Mr. Lynchnek több mugli szeretője is volt már, így attól tart, hogy az ő törvénytelen gyermekei is a napvilágra kerülnek. Ettől Mr. Kevin Glendalough, aki Mr. Lynch feleségének bátyja, érthető módon felháborodott, bár azt szemmel láthatóan nem tudta eldönteni, hogy a húga nevében párbajra hívja a sógorát, vagy Mr. Lynch hűségességét bizonygassa. Végül a szomszédos Ms. Alison Wicklow a talárja zsebéből előhúzott üveg lángnyelv-whiskyvel nyugtatta meg, ami után a törvényt immár nyugodt körülmények között elsöprő többséggel szavazták meg a Wizengamot tagjai.
Az új rendszer előreláthatóan július elején áll fel, de a gyerekek keresése már egy hét múlva elkezdődik. Mr. És Mrs. Lynch várható válásáról a helyi pletykalapokban hamarosan többet olvashatnak majd.
Írta: Morgan Knightley, Arcanus
0 comments:
Megjegyzés küldése