Interjú Lily Pattal

Második interjúalanyom a Szombati Boszi legújabb szerkesztője, Lily Pat. Fogadjátok a vele készült interjút :)

Hogy találtál rá a Gráciára?

Még 2020-ban, a vírus elején, mikor haza kényszerültem költözni, az egyhangú és lehangoló hétköznapok egyikén egy könyves Facebook-os csoportban jött velem szembe egy hirdetés egy suliról, ami olyan, mint a Roxfort. Meglepő volt, mert nem követek magyar Harry Potter rajongói oldalakat, így nem hallottam még ilyen témájú suliról magyar nyelven, csak angolul. Egyébként vicces, mert az angol Roxfortot (Hogwarts is Here) is csak 1-2 hónappal előtte találtam meg, de a weboldal alapján a Grácia sokkal jobban tetszett. Úgy éreztem, ez többről szól, mint csak a tanórák.

Hogyan „született” meg a karaktered?

A Gráciához nem egyedül csatlakoztam, rábeszéltem egy jó barátnőmet is, mert féltem, hogy ciki lenne a sok tizenéves között egyedül huszonévesként. És ha már ő is csatlakozott, akkor kitaláltuk, hogy legyünk ikrek. Ebben már csak az is segített, hogy mindkettőnk neve Pat-tal kezdődik, így lett meg a vezetéknevünk. A Lily név nekem mindig is tetszett, és ha hiszitek, ha nem, amíg nem kerültem fel a Fórumra, még csak át sem suhant az agyamon, hogy a könyvekben Harry édesanyját is Lilynek hívják. A barátnőm neve Violet lett, és itt el is kezdődött a családi hátterünk kialakítása. Mindkettőnknek virágneve lett, így jött az ötlet, hogy édesanyánknak is virágneve legyen (Iris). Ezután tovább írtuk a családi történetünket. Bár ősi aranyvérű családból származunk, dédnagyanyánk megszakította ezt a hagyományt, és azóta már csupán néhány családi szokást tartottunk meg, a párválasztásnál nem tartjuk fontosnak a származást. Szintén meglepő lehet, hogy a családunkban már generációk óta csak lányok születnek, így visszük tovább az ősi vért, és a nevünket. A részletes családi történetünket megtalálhatjátok a Szellemszálláson, a karakterleírásoknál (bár néhány változás már van benne, főleg miután barátnőm úgy döntött, hogy nem folytatja itt a tanulást, így az újabb verzióban ő hivatalosan a Berlini Mágusakadémián tanul).

Mik a kedvenc tantárgyai a Gráciában?

Erre nehéz válaszolni, mindet nagyon szeretem, mert imádok új dolgokat tanulni. És a Grácia segítségével olyan dolgokat is megtanulok, amiket mindig is szerettem volna, csak nem szántam rá időt. Főleg azokat a tárgyakat szeretem, amin érződik, hogy a tanárnak is fontosak az órák, és amiken van alkalmam kreatívnak lenni. Ilyen például a Mágiatörténet, az Asztronómia, a Legendás Lények Gondozása, vagy a Gyógynövénytan.

Ha a varázsvilágban élnél, mi lenne a foglalkozásod és miért pont arra esne a választásod?

Szerintem mindenképpen állatokkal dolgoznék. A karakterem, Lily nagynénje például egy rehabilitációs központnak dolgozik, amit állatok számára tartanak fent. Begyűjtik a sérült állatokat, vagy azokat, amelyeket gonosz varázslóktól koboztak el, megteremtik nekik a megfelelő életkörülményeket, majd, amikor tehetik, szabadon engedik őket az eredeti élőhelyükön. Olyasmi kicsit, mint amit Goethe Salmander csinált. Azért ezt választanám, mert nagyon szeretem az állatokat (bár nem mindegyiket, a rovarokat pl nem kedvelem igazán), és ha újra gimis lehetnék, akkor tuti, hogy azért küzdenék, hogy Zoológiát tanulhassak az egyetemen.

Ha találkozhatnál a Harry Potter univerzum valamelyik szereplőjével, ki lenne az? És miért?

Goethe Salmanderrel mindenképp szeretnék eltölteni pár napot, azért, hogy minél többet tanítson nekem az állatokról. Rajta kívül még Draco Malfoy-jal, még a diákévei alatt, mert hiszem, hogy ha összebarátkoznánk (én is Mardekáros vagyok), akkor tudnék javítani a modorán, és a hozzáállásán. Valamint egy szellemmel a kastélyból (na de nem Binns professzorral), aki mesélhetne nekem a saját életéről, és arról, hogy mi minden történt a kastélyban az évek során.

Mi lenne az, amit kipróbálnál a HP univerzumban? (pl. kaja, ital, látványosság)

Mennyi időnk van? Olyan hosszú a lista, hogy nem is tudom, mivel kezdjem. A kastélyt, meg a könyvtárt biztosan fel szeretném fedezni. Kipróbálnám a seprűn lovaglást, majd egy hipogriffre is felülnék (és hiába kormányozhatóbb egy seprű, de a hipogriff biztos kényelmesebb). Vagy elcsórnám Sirius motorját. Italok közül biztos kipróbálnám a töklevet és a vajsört (mert bár lehet, hogy vannak rá mugli receptek, de szerintem mindkettőben van valami extra mágikus hozzávaló, ami miatt a muglik nem tudják leutánozni a receptet). Az édességek közül meg azt a cukorkát, amit a Harry Potter és az azkabani fogoly filmben láthatunk az elején, amikor a fiúk a hálótermükben különböző állatokat (illetve tárgyakat) utánoznak 1-1 szem cukorka után. Véleményem szerint ez nem Bogoly Berti-féle Mindenízű Drazsé volt, mert annak csak különféle ízei vannak, nincsenek utóhatásai. Ó, és persze nem maradhatna el egy kör a Weasley Varázsvicc Vállalat üzletében sem.

Melyik házba tartozol? És miért gondolod, hogy oda való vagy?

Mardekáros vagyok. Nagyon sokáig ezt nem sikerült elfogadnom, mert mindig is Griffendéles akartam lenni. Azonban utána jártam a házaknak, és rájöttem, hogy tényleg ez a nekem való ház. Hiszem, hogy a világ nem csak fekete és fehér, ahogy Sirius is mondta, és a Mardekárosok sem mind gonoszak. Viszont egy kicsit a Hollóhátba illőnek is érzem magam, mert hajt a tudásvágy. De százalékban mérve úgy érzem, 85% Mardekár és 15% Hollóhát van bennem.

A mugli világbeli életedről is mesélnél nekünk valamit?

Szívesen. Rebekának hívnak, 25 éves vagyok (bár egyre fájdalmasabb kimondani a koromat, és van, hogy néha még azt mondom, hogy 22 vagyok, aztán rájövök, hogy jaj, nem, azóta már eltelt pár év). Szlovákiai vagyok, de Budapesten tanultam egyetemen. Először pszichológiát tanultam egy évig, majd újrafelvételiztem anglisztika szakra. Ebből megcsináltam az alapképzést, tavaly júniusban fejeztem be a tanulmányaimat, bár a záróvizsgám csak most januárban lett meg. Jelenleg egy fuvarozócégnél vagyok adminisztratív asszisztens, de úgy tűnik, szeptembertől ismét vár engem az iskolapad. Nagyon szeretek olvasni, bár ez szerintem itt a többségünkről elmondható. Az utóbbi években az egyetem és a különféle munkák mellett nem volt sok időm olvasni, de az utóbbi fél évben újra nekiálltam a könyvmolykodásnak. Szeretek a barátaimmal lenni, vagy új embereket megismerni, főleg ha csak ketten vagyunk, mert úgy könnyebb megismerni a másikat. Ezen kívül imádok motorozni, bár még nincs rá jogosítványom, de úgy tűnik, jövőre az is meglesz. Valamint szeretek túrázni, eddig még főleg csak Szlovákiában és Magyarországon túráztunk, de nemsokára Svájcba megyünk kirándulni, ahol már minden napra van egy túra betervezve.

Miért jelentkeztél a Bosziba? És mivel te egy olyan rovatot találtál ki, ami eddig nem volt, honnan jött az ötlet?

Gyerekkorom óta szeretek írni. A történetek mindig megjelentek a fejemben, aztán leírtam magamnak. Így az újságírás gyerekkoromban is érdekelt, hobbi szinten. Ezért amikor elkezdtem a Gráciát, és tudomást szereztem a Szombati Bosziról, azonnal arról kezdtem fantáziálni, hogy én is a részese leszek egyszer. A rovatom témája, ami a Mágikus Művészet, nem rovatnak indult. Már az előző tanévben elkezdtem fantáziálni arról, hogy ha befejezem a tanulmányaimat, akkor is részese szeretnék maradni az iskolának professzorként. Gondolkodni kezdtem, hogy mit tanítanék szívesen. A meglévő tárgyak közül is lenne, amit szívesen tanítanék, de aztán rájöttem, hogy szívesen indítanék saját fakultációt is. Elkezdtem ötletelni, összeírtam azokat a mágiához köthető témákat, amivel még nem foglalkozunk. S a listán szerepelt a mágikus művészet is. Ezért egy kis körbe kérdezés után (ezer hála és köszönet Solarisos társaimnak, illetve más Gráciás barátaimnak) e mellett a téma mellett döntöttem. Nem is bántam meg, szerintem bőven van mit bemutatnom az olvasóimnak. Remélem nekik is annyira tetszik a rovatom, mint nekem.

Írta: Tekergő Hedvig, Solaris