Pages

2024. február 15., csütörtök

Rímbe vezetett érzelmek

 Kedves Olvasóim!

Most egy más jellegű írásomat olvashatjátok, ugyanis elkezdtem verseket írni. Az ihletet adó személy nem más, mint Nyári Roland,  művésznevén Shady (róla az előző cikkemben olvashattatok). Az ő kisugárzása, a videói, a szavai mindig adnak egy adag önbizalmat. Hogy ha rossz is, ne adjam fel az álmaim. Mert mindig van tovább. És sosincs késő elérni a céljainkat, ha kövessük az álmainkat.


Ha úgy érzem, az élet túl szívtelen

Csak rád gondolok és tudom, a világom nem színtelen

Tudom, neked ez így túl hirtelen, talán egy intelem

Csak hunyd le szemed és bízz bennem végtelen.


~*~


Te vagy nekem minden jó

Mint téli éjszakán a takaró

Ez az érzés magához húz

Átölelsz és hozzámbújsz


~*~


Csak annyit kérek maradj még

Szeress, ne hagyj el semmiért

Maradj még, kérlek

Sose elég belőled.

 

Az érintésed hiányától borzongok

Miközben egyedül borozgatok

Szívem átjárja a jeges félelem

Mert tudom, nem vagy itt velem.


~*~


Azt hittem gondolsz még rám

Hogy néha eszedbe jutok

De rá kell jönnöm, tévedtem

Én már csak egyhelyben futok.

 

Menekülsz, csak tudnám miért

Mivel ijesztettelek el?

Nem szólsz, hiába is mondanám

Hogy te vagy az életjel.


~*~


De ha egyszer úgy döntesz maradnál

Csak egy szavadba kerül

Kérlek bújj hozzám, nem akarok nélküled élni

A hiányod megfojt, üres vagyok legbelül.

 

A te szavad számomra életerő

A napok, órák nélküled nem telnek

Közben meg érted sóvárgok

De te ezt már nem érzed.

 

A nappalok s éjszakák túl hosszúak

Kérlek gyere el!

Szükségem van rád, hogy itt maradjak

Az együtt töltött emlékekkel.


~*~


Ha mosolyogva rád gondolok

Érzem, ahogy fellángolok

Elképzelem, hogy itt vagy velem

Elpárolog minden félelmem.

 

A biztonság körbeölel

Ha a remény nem megy el

Amíg velem maradsz minden jó

Ne repülj még el, kicsi pillangó.


~*~


Csak azt kérem tőled

Maradj még egy percet

Rád vártam egy egész életet

De ez az egész tönkretett.

 

Miért nem mondtad, hogy sok vagyok?

Ha kéred, én már ott is vagyok

De nem, te inkább menekülsz

Engem egyfolytában csak kerülsz.

 

 Írta: Effy Redbird, Solaris

 

Ezekkel a sorokkal szeretném megköszönni, ha elolvastátok a szösszeneteimet. Igyekszem a következő cikkel, ami remélhetőleg egy kis vidámságot hoz nektek. Addig is vigyázzatok magatokra! J

 

 

 

 

 

 

0 comments:

Megjegyzés küldése