Ostara

Mágikus ünnepek - Ostara

Másodikként a tavasz, az ébredő természet, a fák és a magvetés ünnepét, az Ostarát szeretném bemutatni. A Beltane mellett ez a másik nagy termékenységünnep.

Az ünnep eredete

Az Ostarát a csillagászati tavasz első napján, azaz a tavaszi napéjegyenlőségkor tartják. Ez március 19. és 21. közé szokott esni. Ezen a napon egyforma hosszú a nappal és az éjszaka. A hosszú tél után a természet végre felébred, újjászületik, a föld újra termékennyé válik. Elkezdődhet a vetés, ültetés. A hagyomány szerint ekkor teszi termékennyé a földet az Istennő, felébresztve őt mély álmából, az Istenség pedig segít fölnevelni, érlelni a termést. A zöldülő mezőket járja, örömét leli a természet bőségében.

A legenda szerint ez a szűz Istennő és az ifjú Isten első találkozásának napja, valamint szerelemre gyulladásuk és első egyesülésük ideje is, amikor az Isten megfogan az Istennő méhében. Számoljuk csak utána: éppen kilenc hónap múlva születik meg az Istengyermek, Yule idején.

Az ünnep jellegzetes tevékenységei közé tartozik a rituális tisztálkodás, a böjt, a magok megáldása, a kerti munkák, és a madárles, valamint a tojásfestés és tojáskeresés hagyománya. Ez utóbbiakra később részletesen is kitérek.

A legtöbb a mai napig fennmaradt ősi ünneppel ellentétben az Ostara nem kelta, hanem germán eredetű ünnep. Nevét a termékenység germán istennőjéről kapta. Angolszász megfelelője az Eostre. Innen származik az angol Easter és a német Ostern, azaz húsvét szó is. Nem véletlenül, az ünnep keresztény megfelelője ugyanis a húsvét, melynek ideje a napéjegyenlőségtől számított első telihold utáni első vasárnap. Ekkor emlékezik meg a katolikus világ Krisztus feltámadásáról, mely lényegében a tavasz, a természet újjáéledésének metaforája.

Egy másik katolikus ünnep, mely szoros összefüggésben van a germán Ostarával, a Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, Jézus fogantatásának ünnepe. Ezt március 25-én ünneplik. Magyar elnevezése onnan ered, hogy ezekben a napon szokták elvégezni a gyümölcsfák oltását. A néphagyomány szerint ha ezen a napon végzik el a munkát, akkor a növény jó termést fog hozni az évben. Egy másik ehhez a naphoz kapcsolódó hagyomány szerint az az asszony, aki ezen a napon érintkezik a férjével, biztosan áldott állapotba kerül. Itt is felfedezhetőek tehát az Ostara jellemző elemei: termékenység, mezőgazdasági munkák.

A nyúl, a tojás és a bárány

Az Ostara a termékenységünnepe, nem meglepő tehát, hogy az ünnep legfőbb jelképei termékenységszimbólumok. A nyúl rendkívül szapora állat, s mint ilyen, ő az ünnep egyik fő jelképe. 

A tojás az újjászületést és a termékenységet szimbolizálja. Az ősi germánok Ostara ünnepén hajnalban tüzeket gyújtottak, és a megfőzött vagy kifújt tojásokat színesre festették, innen ered a tojásfestés hagyománya. Később a tojás a keresztény ünnepbe is beleillett. A hívők a böjti napokon nem ehettek tojást egészen húsvétig. Amikor letelt a böjt időszaka, az emberek sok helyen pirosra festették a megszentelt tojásokat, amely Jézus vérét jelképezte. A piros mellett azonban a zöldre festett tojás is gyakori a mai napig, amely a természet szimbólumaként maradt meg.

De mi az összefüggés a nyúl és a tojás között? Mért a nyúl hozza a tojást? Egy történet szerint az Istennő a gyerekek szórakoztatására kedvenc madarát nyúllá változtatta, ám az hamarosan színes tojásokat kezdett tojni, ezeket pedig az istenség a gyerekeknek ajándékozta. Egy másik elbeszélés úgy hangzik, hogy Ostara meg akart menteni egy kismadarat, nyúllá változtatta, az átalakulás azonban nem sikerült tökéletesre. A nyuszi így tojásokat rakott. Mintha csak egy Átváltoztatástan órai anekdotát mesélnék...

A keresztény szimbolikában a bárány Jézus Krisztust jelképezi, áldozati állat. A pogány kultúrkörben szintén szerepel a bárány, mégpedig az Istennő szimbólumaként.

Tojásfestés

Mint korábban megállapítottuk, a tojás is termékenységszimbólum. Sárgája a Napot szimbolizálja, fehér héja a Fehér Istennőt, a tojás egésze pedig az újjászületést.

Őseink a tavasszal gyűjtött és festett tojásokat amulettnek tekintették. Különösen a piros színűnek tulajdonítottak különleges mágikus erőt. A tojásgyűjtés és -festés az egyik olyan ősi hagyomány, mely a mai napig fennmaradt. Régen különböző madárfészkekben keresték őket, ma pedig a szülők szoktak gyermekeik számára festett tojásokat és csokinyuszikat elrejteni a kert fái, bokrai alatt, vagy akinek erre nincs lehetősége, az a lakásban rejt el húsvéti tojásfészkeket, amit a picik kitörő örömmel kutatnak fel. A virágos, tojásos kosárka is a madárfészket szimbolizálja.

A tojásfestés kultikus cselekedet, melynek gyökerei a pogány korokig nyúlnak vissza. A pirosra festett tojás a Nagy Istennőt, valamint az ő termékenység-elősegítő, új életet teremtő tulajdonságát jelképezte.

Ostarához kötődő szokás a tojásjóslás is. Ennek során a tojásokra különböző rúnákat festenek, majd elrejtik őket a szabadban. A megtalált tojásokat a résztvevők együtt értelmezik, figyelembe véve a rúna jelentését, a tojás színeit, mintájának szimbolikáját.

Takarítás, megtisztulás

Az Ostara az újrakezdés ideje. Ilyenkor kezdődik a magvetés, palántázás. Ideje rendbe szedni kertünket, nagytakarítást rendezni lakóhelyünk, életünk minden területén, hogy megtisztulva fogadjuk a beköszöntő új időszakot. A tavaszi nagytakarítás nem pusztán egyszerű fizikai munka, spirituális jelentősége is van. Megszabadulhatunk minden fölöslegesen felgyűlt tehertől, az elmúlt hónapok negatív lerakódásaitól. A megtisztulás után válunk képessé az új, friss, pozitív, termékeny erő befogadására.

A lelki megtisztuláshoz hozzásegítő szokás a rituális fürdő is. Ezt a ház és a porta rendbetételét követően szokás elvégezni. Mint a legtöbb régi szokásnál itt is összekapcsolódik a hagyomány és a praktikusság. Nincs is jobb a kemény munka után, mint egy megnyugtató fürdő!

A rituális mágia gyakorlóinak ez az időszak a legjobb rituális tárgyaik megtisztítására, új erővel feltöltésére is.

Hogyan ünnepelhetjük ma?

Ahogy Imbolc ünnepénél, úgy Ostara idején is fontos elem a megtisztulás, megújulás. Ha februárban nem jutott rá időnk, hogy megszabaduljunk a már szükségtelen holmijainktól, most megtehetjük. Az általunk már nem használt, de még jó állapotban lévő dolgaink ajándékozzuk el! A rendrakás, takarítás végeztével vegyünk rituális fürdőt. 

Ha rendelkezünk saját vagy közös kerttel, veteményessel vagy akár bent nevelt növényekkel, akkor érdemes most velük is foglalkozni. Ez egyrészt azért is jó, mert ez az időszak kedvező a növényeknek, másrészt bennünket is ráhangol a természet újjászületésére, a növekedés, gyarapodás időszakára. Őseink ezen az ünnepen megáldották vetőmagjaik. Kedves szokás lehet szimbolikusan nekünk is hasonlóképp tenni. Válasszunk ki néhány magot, s ültessük el ezeket egy-egy kívánsággal együtt. Ahogy a mag kihajt, úgy teljesül kívánság is. Ha nincs kerted, sétálj egy közeli parkban, kirándulj egyet az erdőben! Figyeld meg a természet ébredését, a frissen kihajtott füvet, a fák rügyezését, szedj virágot! Hallgasd a madarak énekét! Részt vehetsz faültetésben, településszépítő programokban is.

Régóta tervezel már valami új dologba belekezdeni? Vágj bele! Ez az időszak kifejezetten pozitív hatással van az újdonságokra.

Díszítsük fel a környezetünk élénk színű, tavaszi virágokkal, rügyező ágakkal, friss zölddel. Viseljünk zöld ruhát, kiegészítőket! Az ünnep további színei: fehér, sárga, piros, halványrózsaszín, világoskék és pasztellszínek. Az Ostara jellemző illatai: jázmin, rózsa, ibolya, árvácska, nárcisz, liliom, levendula, lótusz, tömjén, mirha, pézsma, zsálya, gyömbér, fahéj, szerecsendió, eper és narancshéj. 

Az ünnep egyik legfőbb szimbóluma a tojás. Készítsünk tojásos dekorációkat, fessünk hímes tojást, rendezzünk tojásvadászatot, közös tojásjóslást.

Természetesen Ostara ünnepén sem maradhat el a főzés. Vajon melyek az idény jellemző ételei? A cikk végéhez közelítve, senkit sem fog meglepni, hogy köztük vannak a tojásos ételek: fűszerekkel töltött tojás, kaszinótojás, főtt tojás. Persze ismerősek lesznek a tipikus húsvéti ételek is: sonka, kalács, bárányhús, friss zöldségek és gyümölcsök. Vannak azonban egyéb hagyományos ételek is: nyúlhús, hal, kenyér, méz, tej, magvak, ehető virágok. Ha sütni támad kedved, akkor kiváló ötlet a gyömbérkenyér és a mézes sütemény, de az "egyszerű" házi kenyér vagy kalács is tökéletes.

Hogyan fessünk tojást?

A hímes tojás készítésének nulladik lépése a tojás kifújása. A tojást gombostűvel óvatosan mindkét végén kifúrjuk. A belsejét pedig kifújjuk. Ha olyan díszt tervezünk, aminek a két végét leragasztjuk, akkor nagyobb lyukat is fúrhatunk, ez esetben könnyebb a dolgunk: Körkörös mozgással, óvatosan dörzsöljük a tojás két végét egy csiszolópapírhoz, míg annyira elvékonyodik a héja, hogy könnyen át lehet szúrni a hártyáját. Kifújást követően langyos vízzel mossuk ki a tojás belsejét. A tisztítás során legyünk nagyon óvatosak, hiszen a tojás igen törékeny, mégis dolgozzunk nagyon alaposan. Ha marad egy kis anyag a tojás belsejében annak nem csak borzasztó szaga lesz, de könnyen be is kukacosodhat a hímes tojásunk.

Festéskor vegyük figyelembe, hogy az élénk színek szebben mutatnak a fehér tojásokon, a barna héjúakon viszont érdekes, különleges színhatások érhetőek el, különösképp barna árnyalatokkal festve. Érdemes például hagyma héjával vagy teával próbálkozni. Ha nagyobb, látványosabb mintát szeretnénk, akkor érdemes liba- vagy strucctojással dolgozni. Különböző minták készítésére használhatunk méhviaszt is. Az ilyen módon díszített tojások tartósak és könnyen tisztíthatók.

Íme még pár ötlet természetes festékekre:

• Kék: áfonya, feketeszeder, vöröskáposzta
• Zöld: páfránylevél, sárgarépa zöldje
• Sárga: sárgarépa, szőlőlé, kurkuma
• Narancssárga: hagymahéj
• Piros: vöröshagyma héja
• Bíbor: pirosszőlő leve, málna
• Rózsaszín: hanga
• Lila: áfonya, céklalé, szeder
• Barna: fekete tea, kávé

Ha nem kifejezetten matt hatást szeretnénk elérni, akkor a kész tojást érdemes szalonnabőrkével vagy hajlakkal kifényesíteni.

 

Következő alkalommal a másik termékenységünnep, a Beltane következik a sorban. Addigis kellemes tojásfestést és csokinyúl-keresést kívánok nektek!

Írta: Fay Tempest, Arcanus