Imbolc

Mágikus ünnepek - Imbolc

Sorozatom első cikkében bemutattam nektek a varázsvilág ősi ünnepeit, honnan erednek, milyen szerepük van ma, hogyan kapcsolódnak a ma általánosan elterjedt ünnepekhez. Most pedig az egyes ünnepeket szeretném nektek bemutatni. Szeretném, hogy az év során, amennyire a lapszámok kiadásának ütemezése ezt engedi, nagyjából a közelmúltban vagy közeljövőben aktuális ünnepekről beszélhessünk, így az első ünnep, amivel szeretnélek megismertetni benneteket az Imbolc.

Az ünnep eredete

Az Imbolc a növekvő fény, a megtisztulás ünnepe, melyet február 1-jén tartanak. Persze, mint minden egy többszázéves hagyománnyal rendelkező dolognál, még a dátum sem ilyen egzakt. Bizonyára emlékeztek rá, hogy a legutóbbi cikkben beszéltünk róla, hogy a keltáknál napnyugtával kezdődött az új nap. Vannak tehát varázslócsaládok, akik január 31-én este kezdik meg az ünneplést. Emellett pedig, mint a legtöbb ősi ünnepnél, az Imbolc esetében is van egy keresztény ünnep, mely erre a hagyományra épült, ez pedig a gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe. A katolikus egyház ezt az ünnepet február 2-án tartja, ezért pár keresztény ünnepekről a régiekre visszatért család szintén február 2-án ünnepli az Imbolcot.

Az ünnep neve az óír imbolg (jelentése: a hasban) valamint a skót-kelta oimelc (anyajuh teje) szóból ered. Mindkét szó az anyajuhok vemhességére utal, ugyanis a nyáj állatai ekkortájt adnak életet az év első ivadékainak. A régi időkben ez jeles esemény volt, a kemény tél után ugyanis a tavasz kezdetét jelentette. Az addig a tél beállta előtt felhalmozott tartalékokból élő emberek számára ünnepi esemény volt, hogy az asztalra zsíros, magas tápértékű juhtej kerülhetett. 

Az Imbolc tehát a tél végét, a tavasz kezdetét jelentette. Az évkeréken pont félúton helyezkedik el a tél kezdetét jelző kelta újév, a Samhain és a nyár hírnöke a Beltane között. A nappalok ekkor - a téli napforduló, a Yule óta folyamatosan - tovább hosszabbodnak, az idő melegszik, a télre akolba zárt állatokat ekkor engedték ki először a szabadba. 

Sok helyen ez a nap jelentette a szántás első napját is, mint a tavaszi vetésre való felkészülés első lépését. Ennek megfelelően az ünnep egyik szimbóluma az eke. A népi hagyomány szerint február első napján a gyermekek ünnepi díszbe öltözve húztak portáról-portára egy feldíszített ekét; ételt, italt vagy pénzt kérve. Amennyiben valaki elutasította őket, akkor a ház előtti kertet felszántották. Máshol a feldíszített ekét whiskeyvel, az "élet vizével" öntözték meg. A frissen felszántott barázdákba kenyér- és sajtdarabokat tettek, felajánlva a szellemeknek. Ez a magok megáldásának és a mezőgazdasági eszközök megszentelésének ideje is.

Ebben az időszakban szigorúan tilos a növényeket vágni vagy törni. Mint sok más szokás esetében, a hagyomány itt is természeti megfigyelésekre alapszik, nem tesz jót ugyanis a növényeknek, ha ilyenkor vágják meg őket. A növények metszésének legjobb időpontja február közepe és március eleje közé esik, az időjárástól függően. A korán metszett növények fagyérzékenyekké válnak, a késői metszés azonban legyöngíti a növényeket. Mindenképp rügyfakadás előtt kell tehát elvégezni ezt a műveletet.

Időjóslás

Előnyös ez az időszak jövendőmondásra és időjóslásra is. Ezen a napon lesik meg a kígyókat, borzokat, hogy előjönnek-e téli fészkükből, ebből következtetve az elkövetkezendő időszakra. A legenda szerint Cailleach istennő ilyenkor gyűjti össze a tűzifát a tél végére. Enyhe időben könnyebb sok fát gyűjteni, így ha az istennő hosszú telet szeretne, akkor erre a napra kellemes időt hoz. Az emberek így megkönnyebbülnek, ha Imbolc napján rossz az idő. Ha emlékeztet valamire ez a történet, az nem véletlen. A magyar néphagyomány szerint, ha gyertyaszentelő napján a barlangjából kilépve a medve meglátja az árnyékát, akkor visszasiet a barlangjába, mert hosszú lesz még a tél. Hasonlóképp az Amerikai Egyesült Államokban ugyanekkor tartják meg a mormotanapot. A logika ugyanaz, ha szép idő van ezen a napon, akkor messze még a tavasz.

Brigid

Fontos tudni, hogy a pogány időkben úgy tartották, hogy a világmindenség minden apró megrezdülésében jelen van Isten, az egész világ, az egész természet, egy összefüggő rendszer, annak minden elemét áthatja egy erő, egy isten. A különböző jelenségekhez különböző neveket társítottak, amik mind ennek az egyetlen istenségnek az aspektusai, azaz nem különálló istenek, Isten és Istennő egy személyben, ugyanúgy ahogy a keresztény hitben az Atya, a Fiú és a Szentlélek is egy személy. Nem igaz tehát, hogy a pogányok bálványimádók lettek volna, számtalan istennel. Az ősi vallások és a kereszténység között sokkal több a hasonlóság, mint hinnénk.

Ezt azért szerettem volna leszögezni, hogy érthető legyen, mikor azt mondom, hogy Imbolc ünnepén az Istennőt, mint szüzet, menyasszonyt tisztelik, a tisztaság, megújulás ideje ez. Régi szokás volt búza vagy zab szárából kosarakat fonni, abba fehér virágszirmokat helyezni. A fiatal lányok ezekkel a kosarakkal jártak házról-házra és adományokat gyűjtöttek. Az idősebb asszonyok pedig rendet tettek a ház körül, kitakarítottak, majd dalokkal, kántálással hívták az Istennőt, hogy őrizze és óvja a ház tüzét. Ugyancsak ilyenkor volt szokás, hogy éjszakára egy szelet kenyeret, egy csupor tejet és egy gyertyát helyeztek ki az Istennőnek. Fontos volt a tűzhelyekek kitakarítása és az új tüzek meggyújtása. Ennek kettős jelentősége volt, egyrészt a tűz, a fény, a melegség az ünnep szimbolikái közé tartozott, a Nap erősödésének jelképe, másrészt a kandallókban azért is simították el a hamut, hogy reggel meglátják-e benne az Istennő lábnyomát, annak jeléül, hogy ott járt náluk. Egy ilyen jel jó szerencsét hozott. Ebben az időszakban a seprűnek mindig a bejárati ajtó mellett volt a helye, annak szimbolizálására, hogy a régit kisöpörték és üdvözlik az újat. A Nap újjászületésének tisztelegve pedig minden szobába meggyújtott gyertyákat helyeztek.

Imbolc napján az Istennőt mint a tűz, a termékenység, a házitűzhely, a női foglalatosságok és mesterségek istennőjét szokás tisztelni. A kelták az Istennő ezt az aspektusát Brigid néven ismerték, innen ered a keresztény kultúrkörben szintén február 1-jén tisztelt Kildare-i Szent Brigitta, aki Szent Patrik mellett Írország védőszentje is. A legenda szerint Brigitta egy betegségben kérte Isten segítségét a gyógyuláshoz. Az ima meghallgatásra talált, Brigitta pedig örök szüzességet fogadva elvonult, és egy tölgyfa alatt épített hajlékba költözött be. Innen a híres kolostor, a Kill Dare („tölgyfa-hajlék”) neve, mely Írország és Skócia sok későbbi kolostorának anyakolostora.

Brigid a gyógyulás, az orvoslás, a földművelés, az ihlet, a tudás, a költészet, a jövendőmondás, a látnoki képességek, a kovácsmesterség, az állattenyésztés, a szerelem, a boszorkányság és az okkult ismeretek felügyelője, sőt a harcművészetek istennője is. Ő a druidák patrónusa, valamint gyermekáldás úrnője, ő hajol minden bölcső fölé. 

Brigidnek három arca van:

• az Ihlet Lángja, mint a költők istennője
• a Tűzhely Lángja, mint a gyógyítás és a termékenység úrnője
• a Kovából Kipattanó Szikra, mint a kovácsok és a harcművészetek istennője
  

Ezt a három arcot néha három külön istennőként szokták emlegetni, mint Brigid a költészet istennője, és két nővére. Erre a hármasságra utal Brigid szent szimbóluma a triskele is, mely egy háromkarú spirál, és a három világ (Alvilág, Föld és Isteni Világ) mellett Brigid három arcát is jelképezte.

Fontos szimbóluma még Brigidnek a Brigid-kereszt, mely szintén búzaszárból készült és a védekezés valamint jólét szimbóluma volt. Imbolc napján az idősebb nők ilyen kereszteket fontak, hogy védelmet és szerencsét hozzanak a házra az elkövetkezendő évben.

Bizonyos területeken ma is létező népi hagyomány Brigid ágya. Ennek során a falu fiatal hajadonjai kukoricababákat készítenek, mely Brigidet jelképezi és Brideog névre (jelentése: kicsi Brigid, fiatal Brigid) hallgat. Ezt szalagokkal, kövekkel, kagylóhéjjal és csigaházzal díszítik. Imbolc éjszakáján a lányok egy házban gyűlnek össze, ágyat készítenek a Brideog számára, majd egész éjjel fennmaradnak. Később a fiatalembereknek, akik meglátogatják őket, bebocsátást kell kérniük, és tisztelettel kell kezelniük őket és a babát. A néphagyomány szerint Imbolc előestéjén Brigid a földön jár, ezért mielőtt lefekszenek, az otthon minden tagja, kint hagy egy ruhadarabot, hogy Brigid megáldhassa. A megáldott ruhákról pedig azt mondják, gyógyító és védelmező erővel bírnak. Másnap a hajadonok körbeviszik a kukoricababát a faluban, házról házra járnak, hogy megmutassák Brigid szívesen látott vendég. A férjezett asszonyok pedig otthon maradnak, hogy fogadják a hajadonokat, néha pénzérmével, néha étellel. Brigid jelképezi a fényt, így nagyon fontos a jelenléte az évnek ebben az időszakában.

Hogyan ünnepeljük ma?

Ha egy boszorkány vagy varázsló vissza szeretne térni az ősi mágikus ünnepek megtartására, a legfontosabb tudnivaló, hogy nincsenek kötelező, betartandó elemek vagy szertartások. Ötleteket meríthetsz ebből a cikkből, ismerőseidtől, saját családi hagyományokból, de nyugodtan használhatod a saját ötleteid is. Minden ünnepnek megvan a saját tematikája, szimbolikája, melyeket az imént olvasottakban megismerhettél, de ezek csak iránymutatásul szolgálnak. Ha átérzed, miről szól az ünnep, harmóniában vagy a természet változásaival, akkor nem tudod "rosszul csinálni".

Az Imbolc a megtisztulás, megújulás ideje. Ez egy jó alkalom arra, hogy kitakarítsuk a házat, rendet rakjunk a holmijaink közt, elajándékozzuk, amire már nincs szükségünk. Ha maradt még a karácsonyi (vagy yuletide) díszítésből, ideje elrakni, ez már egy új időszak, más gondolatok és tevékenységek kerülnek előtérbe. Kitehetünk az ajtónk elé ételt, nem kell nagy dologra gondolni, egy kis aprósütemény is megteszi. Brigid szívesen vesz minden ajándékot. Érdemes egy selyemszalagot is a felajánlás mellé tenni, hogy az Istennő megáldhassa, ha van a családban valaki, aki rituális mágiát is űz, ez a szalad kiváló lehet később gyógyító célú rituális mágiára.

Ebben az időszakban igen erősek a gyógyító és védelmi mágiák, nagyon hatékony lehet ekkor végezni ilyen tematikájú rituális mágiát, nagyobb hatásfokú gyógyító-védő bájitalokat lehet főzni, sőt, nagy ereje van akár csak a gondolatainknak is. Gondolj most azokra, akiknek jó egészséget kívánsz, akiket szeretnél biztonságban tudni, már önmagában ennek is nagy ereje van! Brigid többek közt a termékenység istennője is, ez az időszak tehát ideális lehet a termékenységi mágiához, valamint pozitív energiák segítik a kisbabára vágyókat is.

Kedves szokás lehet tüzet gyújtani, és összeülni akár családdal, akár barátokkal a tűz közé és történeteket mesélni egymásnak. Ez lehet akár a kandalló körül, de ha az időjárás megengedi, a szabadban is készíthettek tűzrakást. Újabb hangulatos program a gyertyaöntés, ráadásul az ekkor készült gyertyák mágikus ereje nagyobb, főleg ha házilag, szívvel készült. Ha nincs lehetőséged gyertyát készíteni, a gyertyagyújtás is jellemző Imbolc ünnepi tevékenység.

Szinte minden ősi ünnep részét képzi a sütés-főzés is. Az Imbolc jellemző ételei közé tartoznak a különböző tejtermékek, kenyerek, lángosok, palacsinta, muffin, mézes, mákos vagy magos sütemények - különösen a tök és napraforgómag -, fűszeres ételek, teák, borok, borsfélék, hagymafélék, mazsola; a húsfélék közül pedig a báránysült és a sertéshús.

Készíthetünk Brigid-keresztet, amit utána kihelyezhetünk a házunkban. A legjobb hely erre a konyha, ahol áldást hozhat ételeinkre.

Házunk díszítésekor érdemes a tisztaság és az ifjú tavasz színeit használni: fehér, rózsaszín, vörös, sárga, világoszöld és barna. Ha szeretünk illatgyertyákat vagy füstölőket használni, akkor most a bazsalikom, babér, fahéj, vanília, ibolya, mirha, wisteria és mirha ajánlottak.

Érdemes a szabadban is túrázni egyet, köveket gyűjteni, csodálni a természetet, a múló telet, a lassan ébredező tavasz első jeleit kutatni.

Remélem, érdekesnek találtátok a cikket! Legközelebb az Ostarát fogom bemutatni nektek.

Írta: Fay Tempest, Arcanus