Marina Fiorato Olaszországa

Az idei tanév utolsó könyvajánlójában egy olyan kortárs olasz-brit írónőtől hozok két művet, aki az írás mellett színésznő, tervező és filmproducer is. Fiorato Manchesterben született, és előbb történelmet tanult, majd Shakespeare szakra is járt. Együttesek turnéjának a látványvilágát is tervezte már, de részt vett a Tomb Raider: Lara Croft film munkálataiban is. Első művét 2008-ban írta, azonban többen is visszautasították a kiadását. Második kötetét már ki tudta adni, és azóta több könyve is megjelent.

Regényei az olasz történelemből vett háttérrel rendelkeznek, amikről a mű végén ír is kis összefoglalót. Ebből adódóan aztán a helyszín is elsősorban az Itáliai félsziget, azonban azért néha kitekint máshova is. Stílusában egyszerre könnyed és izgalmas is. Nem lépi át azt a határt, ami egy kriminél jellemző, azonban folyamatosan fent tartja az olvasó kíváncsiságát és érdeklődését.

Az első mű, amit ajánlok tőle, az A muránói üvegfúvó című regénye. Ez két szálon játszódik, egyikben Corradino Manin, másikban Nora Manin életét követhetjük végig. Előbbi a 17. századi Velencei Köztársaságban történt események főszereplője; megismerjük, hogy az üvegfúvó miért és hogyan adta el ennek a különleges velencei technikának a titkát a franciák királyának, a Napkirálynak. A jelenben Nora életét követhetjük, aki Londonból visszaköltözik Velencébe, ősei hazájába, és ott folytatja a családi szakmát, az üvegfúvást. Azonban hamar rájön, hogy ősét árulónak tartják, így elkezd azután kutatni, hogy Corradino valóban elárulta-e a velenceiket.

Az első, amit meg kell ennél említenem, az az olasz nyelv használata, és a szakmai kifejezések. Alapjáraton mindent lefordítanak benne, és el is magyaráz érthetően az írónő, azonban volt, hogy így is 1-1 dolog picit nehezebben érthető volt. Már az elején kapunk egy 17. századi felütést, amivel megalapozza az írónő a könyvét, és személy szerint én örültem neki, hogy ez később még egyszer visszatért – mikor már odáig jutottunk az eseményekben. Nagyon jól balanszírozik az írónő a két idősík között (emiatt néha haragudtam is rá, mert mindig a legizgalmasabb részeknél váltott), és örültem neki, hogy végig megtartotta a könyv lazább stílusát. Szerencsére nem akart elmenni se ponyvába, se krimibe, végig megtartotta ebben is az egyensúlyt. A szereplők szerethetőek, azonban néha nem elég következetes velük az írónő. Az is tetszett, hogy bár egyértelműen választ ad az alap kérdésre, mégis megmarad az az érzés, hogy az olvasó maga is döntsön.

A Siena lánya már teljes egészében a múltban játszódik, a középkori Siena városában. Piát az apja belekényszeríti egy érdekházasságba, amit a város nevezetes lóversenye, a Palio után szándékoznak megtartani. Azonban a lány egy másik zsokéba szeret bele, így azt reméli, hogy a vőlegényéül kijelölt ember meghal a Palion. A verseny a város kerületeinek a rivalizálásáról is szól, és a politika is több szerepet kap a regényben Beatrix de’Medici személye kapcsán.

Először is nem árt, ha a könyv olvasásakor az ember tisztában van a Palio szokásával, és hagyományával, mivel eléggé központi téma a könyvben. Ennek kapcsán aztán felmerül a brutalitás is, ami bizony nem volt szokatlan a versenyeken. A regény központi témája azonban mégsem csak a verseny, van egy politikai része is, amivel nagyon jól bánt az írónő. Ennek kapcsán megismerkedünk Beatrix de’Medici múltjával is, így némileg itt is van egy második szál. Azonban végig Pia marad főszerepben, akinek szembe kell néznie az élet elé sodort nehézségeivel. Nagyon jól van megalkotva a karaktere, együtt tud vele érezni az olvasó, és megérti a nehézségeit is.

A sok jó dolog mellett azonban nekem mégis hiányzott valami. Nem tudom pontosan megfogalmazni a hiányomat, de úgy érzem nem használt ki az írónő valamit. Megtalálható benne nem egy szép vagy épp brutális jelenet, és még politikai játszma is bőven akad (amiket egyébként mind szépen elmagyaráz, bemutat, stb.), mégis volt olvasás után némi hiányérzetem. Mindenesetre nem akarom, hogy ez elvegye a kedvet a könyvtől, mert bizony megéri elolvasni!

(14/16 felettieknek ajánlott) 

Írta: Júlia Snape, Solaris