Tisztelt olvasók!
Itt a
vizsgaidőszak, itt van újra, tudás nélkül nem lépünk útra!
Úgy érzem, nem
ezzel a rímmel fogok korszakalkotó lenni, de nem is ez a célom. Mint ahogy
írtam, újból itt van a vizsgaidőszak, és remélem mindenki felkészülve,
csalásmentesen fog megérkezni a vizsgáira. És ahogy sokunk érzi azt ilyenkor, a
vizsgák is okoznak egy némi stresszt. Ezt a stresszt pedig fel szeretném oldani.
Szóval vágjunk is bele! A kenyérbe!
Egy normális nap a Tekergőknél
James: - Csináljunk valamit!
Remus: - NE!
Peter: - NE!
Dumbledore: - KI VAN ZÁRVA!
McGalagony: - NE!
Roxforti kastély: - NE!
A marék csokibéka: - NE!
Sirius: - Csináljuk haver!
James és Sirius: *Csinálnak valamit.*
Mire jók a barátok?
Sirius: - Aranyos kaktusz…
Remus: - Sirius… NEM!
Sirius: - Most meg mi van?
Remus: - Az, hogy nem fogod
kaktuszra kicserélni Piton párnáját!
Sirius: - Én Luciuséra gondoltam.
De kösz az ötletet. *Vesz két kaktuszt.*
Remus: - Miért is vagyunk mi
barátok?
Sirius: - Azért, mert
ellenállhatatlan, csodás, értékes, szerény, okos, jóképű és ravasz istenség
vagyok! *Hátradobja a haját.*
Kígyó a Nagyteremben és Harry
Potter szereplők befejező rész
Draco Malfoy:
- Feltárult a Titkok Kamrája,
eljött a Sötét Nagyúr! Meghalsz te is, Granger!
Monstro és Crak szinte egyszerre:
- Ez ehető, ugye?
Trelawney:
- Én láttam! Tegnap éjszaka a
kristálygömbben láttam! Hát nem szóltam nektek? De ti nem hittetek nekem! Én
mondtam, hogy láttam a jövőt: a halál kígyó formájában pusztítja el a kastély
lakóit!
Fleur Delacour:
- Ez á kigyo olan ápró, náunk á
Beauxbatons-bán sokkál nággyobak isz vánnak.
Voldemort:
- Ezt az agyalágyult hüllőt! Egy
szóval nem mondtam ilyet. Övet csináltatok belőled! Avada…!
Peter Pettigrew:
- Igenis, Sötét Nagyúr! Már is
készül belőle az öv. Gyerünk! Nem hallottátok! Övet a kígyóból! *rámutat a
kígyóra.*
Remus Lupin:
- Nincs is ennyi csokoládé nálam!
Sirius Black:
- Ez a Perselus… Igazán hű a
nevéhez. De lehetett volna kreatívabb is. *Megigazítja a haját.* - De mit
várunk tőle. Nem mindenki olyan kreatív, mint én.
James Potter:
- Biztos Lucius engedte ki. Mindig
is tudtam, hogy több köze van a kígyókhoz!
Lily Evans:
- Jajj… James, ments meg! *Kapaszkodik James nyakába.*
McGalagony:
- Még egy év, még valami
felhajtással. Nem lehet végre egy nyugodt évünk?
Dumbledore:
- Harry biztos megoldja. Ha nem,
köze lesz hozzá, az lényegtelen, úgy is a Griffendél fog nyerni a tanév végén.
Van benne valami
James csinál valami rosszat.
McGalagony: - Potter! Black!
Büntetés!
Sirius: - De professzor! Én most
semmi rosszat nem csináltam.
McGalagony: - De az elmúlt három
napban nem kaptál büntetést, ami azt jelenti, hogy a tudtomon kívül csinált
valami rosszat.
Sirius: - Ez igaz…
Új
elfoglaltság keresése
Dumbledore: - Nagyon
keményen dolgozott mostanában. Büszke vagyok magára, Perselus.
Piton: - Ó,
Albus… Ne hízelegjen nekem, kérem. Annyira elegem van mindenből… Voldemortból,
magából és azokból a szörnyeteg kölykökből…
Dumbledore: - Megértem.
Tudom, hogy csak azért beszél így, mert stresszel.
Piton: - Miféle
stresszről beszél? Porig tudnám égetni az iskolát.
Dumbledore: - Remélem,
csak az épületet.
Piton: - Nem. A
diákokkal együtt.
Dumbledore: - Talán
elterelhetném a figyelmét valami mással…
Piton: - Igen,
elterelhetné a „kölykök” figyelmét valamivel. Például kitakaríttathatná velük a
kastély összes vécéjét.
Dumbledore: - Én
igazából magáról beszéltem, Perselus…
Piton: - Ó,
elnézést… van egy ajánlata?
Dumbledore: - Igen.
Szeretném meghívni a Főnix Rendjébe. Tudom, hogy nagy felelősség, és remélem,
eltereli majd a figyelmét a gyerekekről.
Piton: - Ööö…
nagyon köszönöm. De nem.
Dumbledore: - Mi…
miért?
Piton: - Inkább
mennék vissza az Azkabanba, mint hogy belépjek a maga Tűzcsirke Rendjébe.
Dumbledore: - Nem
utasíthatja vissza, professzor!
Piton: - És
akkor mit fog csinálni velem? Sok mindenen keresztülmentem, míg a Sötét
Nagyurat szolgáltam. Láttam halált, pusztulást, megjártam az Azkabant. Semmivel
nem tud megijeszteni.
Dumbledore: - Kinevezem a Griffendél házvezetőjévé.
Piton: - Kérem,
bármit… csak azt ne…
Az
őszinteség sosem árt
James:-
Mi az? Öt betű és a fejfájás szinonímája.
Remus:-
Sirius.
James:-
De az hat betű.
Remus:-
Nyomtatási hiba.
Sirius:-
Ja, várj! Mi?
Mikor
jöttetek rá, hogy Hermione tetszik Ronnak?
Harry Potter:
- Közvetlenül a karácsonyi bál előtt, de már korábban gyanítottam. Úgy értem, mégiscsak a legjobb barátaim. Persze, hogy észrevettem. EL NEM HISZITEK, mennyire rosszul voltam, ahogy ezek ketten kerülgették egymást… komolyan…
Fred Weasley:
- A negyedik évük elején.
George Weasley:
- Igen. Lerítt róla.
Ginny Weasley:
- Ó, igen… úgy értem, az űrből is látni lehetett volna.
Luna Lovegood
- Azt hiszem, azóta tudom, mióta az ötödik évük előtt találkoztam velük. Ha már az űrről van szó, az ég két csillagképe jutott eszembe róluk. Tudtam, hogy előbb-utóbb végül összejönnek.
Percy Weasley:
- Ö… ha te mondod, Luna… Én akkor tudtam meg, mikor Ron elmondta nekem, hogy járnak. Nem gondoltam, hogy ez az én ügyem lett volna.
Bill Weasley:
- Az lett volna. Amúgy… én már akkor tudtam, mikor először találkoztam Hermionéval. Ahogy Ron nézett rá…
Charlie Weasley:
- Ó, igen, emlékszem. Annyira édes volt. Úgy nézett ki, mint egy fülig szerelmes kiskutya.
Dean Thomas:
- Valamikor ötödévben, amikor Hermione adott Ronnak egy puszit. Az a kifejezés Ron arcán…
Seamus Finnigan:
- Olyan zavart volt… Azt hittem, beleolvad a cipőjébe, úgy elpirult!
Neville Longbottom:
- Igazán aranyos volt. Tulajdonképpen sejtettem abból, hogy Ron a harmadéves vizsgaidőszakban mindig odafigyelt arra, hogy Hermione eleget egyen. Úgy értem, ez annyira kedves volt. Világos volt, hogy szerelmes belé.
Draco Malfoy:
- Nem érdekel. Nem figyeltem rájuk túlzottan.
Blaise Zambini:
- Dehogynem, Draco. Ötödévben te kezdted el mondogatni, hogy ők ketten egy pár.
Pansy Parkinson:
- Emlékszem is.
Nem ő dobta be rájuk a „Romione” nevet is?
Gregory Monstro:
- Aha. Azt mondta, hogy ők az „OTP”-je, bármi is az… au! *Draco ökle a szájában elnémítja*
Pomona Bimba:
- Negyedévben. Ron figyelmetlenül Hermione monogramját firkálta a füzeteibe, oldalakon át, végül azokra írta a gyógynövénytanleckét is. Igazán aranyos volt.
Minerva
Mcgalagony
- Az első év első napján. Ötven galleont tettem rájuk a tanárok fogadási alapjába.
Ahogy tapasztalhatjátok,
most egy kicsit hosszabb viccekkel érkeztem. Reménykedek abban, hogy ez nem
okoz nektek gondot, mivel úgy gondoltam, hogy ebben az időszakban több humor
forrásra is szüksége lehet a Grácia tagjainak. Amellett természetesen, hogy egy
szép zárása lehet a tanévnek egy nagyobb mennyiségű humorbomba.
Köszönöm
mindenkinek, aki olvasta az idei tanévben a Szombati Boszorkányt. Eredményes
vizsgákat, jó pontokat! Előre a kupáért!
Szerző: Demon
Black, Caminus
0 comments:
Megjegyzés küldése