Mágikus ünnepek - Litha
Litha a Napisten és a Földanya nászünnepe. A nyári napfordulóhoz kötődik, mely június 20-22 közé esik, ám a hagyományok szerint világszerte egészen június 24-éig ünnepelhetik. Ez az év leghosszabb napja, mikor a Nap ereje teljében van. A föld ereje, bősége van a középpontban. Emellett a Litha egy a három szellemünnep közül is (a Beltane és a Samhain mellett), mikor a világok közötti határ vékonyabb, így a szellemek, tündérek könnyedén át tudnak kelni a miénkbe.
Az ünnep tematikája
A Litha a vetés és aratás közti időszakot jelöli, a bőség, érettség, elevenség ünnepe. E a napon a pozitív energia a föld, az anyagi dolgok felé irányul. A gabonaistennő napja ez, akinek szász neve Litha, innen ered az elnevezés. A római mitológiában ezt az istennőt Ceres, a görögök pedig Déméter néven tisztelték. Mint minden ősi ünnepnél, a tűznek itt is nagy szerepe van, így a figyelem ismét ráirányul a megtisztulásra, a változásra és a termékenységre is. Június a házasságkötés kedvelt időszaka is, nem véletlen, hogy a hónap egyik neve honey-moon, innen ered a nászút szó. A honeymoon szó szerinti fordításban mézhónapot jelent, ez a hó ugyanis a méz gyűjtésének időszaka. Június további nevei: mead-moon (mézsörhónap), páros hónap és szeretők hava.
Magának az ünnepnek is sok egyéb elnevezése van, mely a különböző kultúrákban némileg más, mégis láthatóan kapcsolódó tartalommal bír.
A keltáknak a napforduló volt a "Tölgyünnep", mikor az év sötét felét jelképező Magyalkirály legyőzi az év világos felét szimbolizáló Tölgykirályt. A napok innentől fogva rövidülnek, egészen Yule napjáig, amikor ismét megfordul a Nap járása.
Finnországban az nap Ukon juhla (Ukko ünnepe) néven volt ismeretes, a finn Ukko isten után. Ő a finn mitológia legfontosabb alakja, az ég, a villámlás, az időjárás és a termékenység istene. Örömtüzeket gyújtottak, és a legnagyobbat Ukko-kokkonak, azaz Ukko máglyájának hívták.
A keresztény hagyomány Keresztelő Szent János napjaként tartja számon ezt az ünnepet, mivel Firenze védőszentje ezen a napon született, az ortodox kereszténység, pedig Ivan Kupala napként vette át az ünnepet, mely Keresztelő János régi neve. Magyarországon ez a nap a Szent Iván éj, melyet június 24-e előestéjén tartanak. Ez a szertartásos tűzgyújtás legfőbb időpontja volt, sokkal inkább központi elem volt ezen a napon, mint a karácsonyi, farsangkori vagy húsvéti ünnepkörben. Bár a két világháború között még élő szokás volt, ma már csak néhány Somogy megyei településen és külhoni magyar falvakban tartják. Ennek az ünnepnek is fontos része volt a tűz körüli zene és tánc, és persze jó pár népi hiedelem is kapcsolódik hozzá. A kertekben, veteményesekben az örömtűz hamvadó parazsát szórták szét, hogy megvédje a termést a betegségektől. A gyermekeknek, szintén a betegségek elkerülésének céljából szentiváni sült almát adtak, néhány helyen ebből az almából a temetőbe is vittek ajándékul az ősöknek. Itt is megjelenik tehát a szellemvilággal való kapcsolat.
Ahogy Shakespeare Szentivánéji álom című darabjában is láthatjuk, ezen a napon a dolgok megfordulnak, megkeverednek. Az emberek és a tündérek együtt ünnepelnek, a kívánságok ideje ez.
Ünnepi szokások
A legfőbb hagyomány tehát az örömtűz gyújtása volt, melyhez jellemzően tölgy- vagy fenyőfát használtak. Ezzel a fényt megtartó, mágikus tűzzel próbálták természetközeli őseink megsegíteni a Napot a sötétséggel vívott harcában. Ezen a napon népszerűek voltak a gyógyítással, megtisztulással, megújulással, szerelemmel, szenvedéllyel, termékenységgel, házassággal kapcsolatos mágikus praktikák és persze a jóslás is. A betegségek elűzésére a tűzbe kakukkfüvet, ürömöt szórtak, a parazsat széthordták a veteményesen. A tűz körül elfogyasztott cseresznyéről úgy vélték, elősegíti a gyermekáldást. Az ünneplő társaság az egész éjszakát a tűz körül töltötte, tánccal, zenéléssel (kedvelt hangszer volt ezen az eseményen a dob), énekléssel, meséléssel múlatták az időt.
A hagyomány szerint a tűz körül repkedő szikrák, az ezen a napon látott lepkék valójában tündérek, akik erre az éjszakára átszöktek a mi világunkba. Az sem mindegy, milyen színű pillangót lát meg az ember. A fehér pillangó a bőség jelképe, az őt megpillantó ember egész évben fehér kenyeret ehet, mely a néphit szerint az igazi jólét szimbóluma.
Tűzzel kapcsolatos szokás volt még a tüzes karika égetése, tűzcsóválás, fáklyagyújtás valamint ennek körbehordozása a földeken. Mivel a fáklya füstje elűzte a rovarokat, így bizonyos megbetegedéseket ténylegesen távol tudott tartani, megóvva a terményt. Átfüstölték a forrásokat, kutakat is, hogy megszabadítsák azokat a kígyóktól, sárkányoktól, rossz szellemektől. A Beltane ünnepről ismert tűzugrás és a csordák két tűz között átvezetése itt is megjelent, szerencsehozó, tisztító, termékenységfokozó hatást tulajdonítottak neki. A házi tűzhelyeket kioltották, s erről a tűzről gyújtották újra. A régi, hatásukat vesztett amuletteket tűzre vetették, helyettük újakat készítettek.
Hogyan ünnepeljük ma?
Az év leghosszabb napján ünnepeld a napfelkeltét és naplementét! Ekkor van a nap erejének teljében.
Állíthatsz örömtüzet csoportosan, ahol őseinkhez hasonlóan zenével, tánccal, mulatsággal, meséléssel töltitek az éjszakát. Ha erre nincs lehetőséged, gyújts meg egy fehér gyertyát egy tükör előtt, mondj köszönetet a kapott bőségért, kívánj valamit! Hagyd hogy a gyertya végig égjen! Ajánlj fel egy csokor levendulát az isteneknek, és égesd el!
Égesd el a régi amulettjeid és készíts újakat! Ebben az időszakban elsősorban rutából, berkenyéből szokás amulettet készíteni. Ezekből az alapanyagokból, orbáncfűvirág és piros szalag hozzáadásával koszorút is készíthetünk, melyet házunk/szobánk ajtajára érdemes kihelyezni. Ilyenkor szokás a Yule-koszorút is elégetni, és Napkereket készíteni helyette. Fontos, hogy a keréknek legyenek küllői is. Ez általában pálmából, szőlő készül, és jellemzően pici kövecskékkel, kagylókkal, tollakkal, zöld és sárga szalagokkal díszítik. Rakhatunk még rá pici gyertyákat, vagy zsákocskákban egy kis hamut, ez is a tüzet jelképezi.
Készíthetünk még Nap szemét is. Ez a védelmi tárgy vélhetően indián eredetű, alapja fa, melyet egyenlő szárú kereszt alakba kötnek, majd különböző színű (általában a nyár, a Nap és a tűz színeit használva) fonalakkal tekerik körbe. Díszítésként gyöngyöket is tehetünk rá.
Régi szokás a boszorkánylétra készítése. Ehhez az istennőhármasság színeit használják: piros, fekete és fehér színű vonalakat. Körülbelül egy méter hosszúra fonják és színes tollakkal díszítik, céltól függően. A tollak színeinek jelentése a következő:
- piros: vitalitás
- kék: béke, védelem
- zöld: bőség
- sárga: éberség, jó kedély
- barna: stabilitás
- fekete: bölcsesség
- fehér: egyensúly
- tarka: tisztánlátás
- szivárványszínű: megvilágosodás
Különböző célokra kis zsákocskákat is készíthetünk, például a bajok elhárítására fehér pamutból készítsünk zsákot, melyet rutaágacskákkal, teljes kiőrlésű kenyérgalacsinnal, pár csipet sóval és csillagánizzsal töltsünk meg. Ezt az ajtóra érdemes kitenni. Ha pszichikus álmokat hozó zsákocskát készítenénk, ahhoz levendula színű, kék vagy sárga anyagot ajánlatos használni, babérlevéllel és fekete ürömmel töltsük meg, kössük meg piros fonallal és tegyük a párnánk alá! A jó álomért levendulával és zsályával töltött zsákocskát tehetünk a párnánk alá.
Védelmet és hosszú életet biztosít még az édeskömény-csokor, ezt is az ajtó fölé helyezhetjük. Készíthetünk továbbá virágkoszorút vagy építhetünk egy kisebb kőkört magunknak.
Kedves Litha idei tevékenység a tündérkeresés. Nézz be kedvelt fájuk, a bodza alá, fonj kis karikát berkenyéből, hogy azon keresztül megleshesd őket! Hagyj kint nekik tejet, vajat, mézet és/vagy vajas kekszet. Nem csak tündéreket kereshetünk azonban ilyenkor, jó időszak ez a készleteink feltöltésére is. Gyógynövények közül elsősorban orbáncfüvet, vasfüvet (más néven verbénát), cickafarkat és körömvirágot érdemes ilyenkor szedni. Gyűjthetsz továbbá bogyókat, virágokat, leveleket, ezeket szárítva, préselve is elrakhatod. Litha hajnalán gyűjthető be a legerősebb mágikus tulajdonságokkal rendelkező harmat is. Tölts meg vele pár fiolányit különleges alkalmakra! Bájitalkészítéskor figyelj rá, hogy csak kis mennyiséget használj belőle, ez a harmatvíz ugyanis sokkal erősebb az átlagosnál, még a viharban gyűjtött esővíznél is!
Készíthetünk szenteltvizet is mely egyaránt alkalmas varázseszközeink és házunk/szobánk megtisztítására is. Ehhez forrásvízre és különböző gyógynövényekre lesz szükségünk: rozmaringot, vasfüvet, izsópot köss csokorba fehér cérnával, majd ezt áztasd a forrásvízbe.
Jellemző időszak ez a házasságkötésre is, érdemes esküvődet június-július hónapokra időzítened, és persze senki sem lepődik meg, ha ilyentájt lakodalmi meghívást kap. Ez az öröm, bőség, szerelem ünnepe, érezd jól magad, ünnepeld az életre szóló kapcsolatokat!
Élvezzük ki a kellemes, meleg, nyári időt, töltsünk egy kis időt a természetben, lélegezzük be mélyen a tiszta levegőt! Litha kiváló idő a meditációra is. Ez a nap az év csúcspontja, elmélkedésünket érdemes délre időzíteni, mikor a Nap az ég tetején tündököl. Meditálj a fény és a sötétség kettősségén: egyik sem jó vagy
rossz önmagában, nem is létezik egyik a másik nélkül, mindkettőre szükségünk van. Eddig a fény növekedésének
időszaka volt, az élet, élénkség, terjeszkedés, most a sötétség
kezd növekedni. Ez a visszahúzódás, a nyugalom időszaka lesz. Gondolkodj el a céljaidról, hogyan szeretnéd megvalósítani a terveidet! Itt az idő a haszontalan energiáktól való megszabadulásra, a feltöltődésre, stabil alap megteremtésére. Tudatosítsd magadban az egyediséged, különlegességed, hogy szabad akarattal rendelkezel!
Ünnepi ételek
Végezetül pedig essen pár szó a Litha jellemző ételeiről, italairól is. Mint minden ősi ünnepnek, ennek is része természetesen a lakmározás. Miből állhat tehát az ünnepi lakoma?
Litha alkalmából a legjobb a friss, saját termények fogyasztása. Aki csak teheti, ossza meg családjával, barátaival a saját kertjéből való zöldségeket, gyümölcsöket. Népszerűek ilyenkor a saláták, hagyma, citrusfélék, piros, sárga vagy narancs színű ételek, valamint a fűszeres, csípős étkek is.
Ne felejtsük el, ez még mindig a szerelem ünnepe! Ide illenek tehát a különböző érzéki ételek is, mint az avokádó, mangó, tejszínhabos gyümölcsök, friss gyümölcslevek, vörösbor, mézbor, mézsör (kelta nászi ital), sajttálak, rózsafagylalt.
Nem maradhat el a sütés sem, persze, készíthetünk zabkenyeret, mézes kenyeret. Nem véletlen, hogy a méz havában ez az alapanyag központi elem. Ha tortát szeretnénk sütni, maradjuk a hagyományos, kerek formánál, ez a Nap alakja.
Az ünnep legfőbb itala a sör, ez számít ugyanis a Nap italának.
0 comments:
Megjegyzés küldése