Beltane

Mágikus ünnepek - Beltane

Ostara mellett Beltane a másik nagy pogány termékenységünnep. Őseink ekkor a lombokat, virágba borulást, a szerelmet és a szenvedélyt ünnepelték. Az évkeréken Beltane pont Samhainnal szemben van, így aztán Cetsamhainnak is nevezték. Ellenpontjához hasonlóan ezen a napon is vékonyabb a határ a  szellemek világa és a miénk között, ám míg a Samhain az elmúlás és az őseink ünnepe, úgy a Beltane az életé és az újjászületésé. A hangsúly itt a holtak szellemei helyett a tündéreken van.

Az ünnep tematikája

Beltane időpontja május elseje, és persze a többi kelta ünnephez hasonlóan a mulatságok itt is az előestén kezdődtek meg. A keltáknál két évszak volt, tél és nyár, Beltane pedig a tél végét, a nyár kezdetét jelentette, melyet hatalmas tüzekkel ünnepeltek. Erre utal az elnevezés is. A Beltane ugyanis az ír Bealtaine és a skót Bealtuinn szavak angolosított formája. A taine/teine szótag jelentése tűz, a bel/bhel pedig fénylőt, ragyogót jelent. A Beltane tehát szó szerinti fordításban "fényes tűz". 

Az Istenség férfivá válásának ünnepe ez, szerelme az Istennővel a virágba boruló természeten keresztül teljesül be. Ehhez kapcsolódik az ünnep egyik fő szimbóluma a májusfa, mely az Istenség, a szenvedély szimbóluma. A májusfa állítás szokása sok kultúrában jelen volt, helyenként a mai napig is tartják.

Májusi ünnepek

Május elsejét (May Day) számtalan európai országban (köztük nálunk is), valamint az Egyesült Államok és Kanada egyes közösségeiben is megünneplik. Ezen ünnepségek közös jellemzője a szabadban töltött idő, a vidámság, mulatozás, tánc, zene, a tavasz, a jó idő ünneplése. Hazánkban és sok más országban a szocialista-kommunista idők alatt ezt a napot jelölték ki a "munka ünnepének", ám ez az ünnep körüli eredeti szokásokat nem törölte el teljesen, annak lényege ez után is megmaradt. 

Hasonló tartalmú és idejű ünnepek még a walesi Calan Mai, a germán Walpurgis éjszakája és a római Floralia.

Walesben ezen a napon ünnepelték a szellemek éjszakáját. Ekkor a szellemek szabadon mozogtak világunkban, így ez kiváló időszak volt jóslásra is. Az ünnepség április 30-án este hatalmas máglyák gyújtásával vette kezdetét. Szokás volt ágakat és virágokat gyűjteni, majd ezzel díszíteni a házakat, a termékenység ünnepléseként. Ha egy férfi az év során egy másik férfi miatt elvesztette kedvesét, akkor ezen a napon szalmabábút készített és a lány lakhelyének közelében hagyta. Ez egy provokatív üzenet volt az új udvarlónak, és nem egyszer vezetett harchoz a két férfi között. 

Walpurgis éjszakáját Észak- és Közép-Európában ünneplik, szintén április 30 estéje és május 1-je között. Az ünnep mai nevét Szent Valburga angolszász szerzetesnővérről kapta. Ez a nap azonban már a misszionáriusnő 710-es születése előtt is híres volt, mégpedig boszorkányok éjszakája néven, s az ünnep tartalma Valburga szentté avatását követően sem sokat változott. A hagyomány szerint ekkor küzd meg egymással a tél és a nyár, hogy végül a nyár, a fény és a meleg győzedelmeskedjen. Svéd városokban ezt a "csatát" régen a fiatal legények el is játszották, majd az estét lakomával koronázták meg. Németországban ezen az estén, a helyiek szerint boszorkányok, a Brocken hegynél tartanak nagy mulatságot. Csehországban a lakoma mellett szalma- vagy rongybabákat és seprűket dobnak a tűzre, melyek boszorkányokat jelképeznek. Finnországban a Walpurgis-nap (vappu) az egyik legnagyobb ünnep, karneválokat rendeznek, jó hangulatban esznek-isznak. Észtországban ez a nap a tavasz napként nemzeti ünnep.

A rómaiak Floralia nevű ünnepét, Flora tavasz- és virágistennő tiszteletére, április 27-28-a körül tarthatták, része volt azonban ennek a Ludi Florae nevű játéksorozat is, mely hat napig tartott. A legtöbb római ünnepséggel ellentétben ez polgári ünnep volt, melynek lényege a mulatozás, az öröm és a szenvedély keresése volt.

Végül, de nem utolsó sorban ejtsünk pár szót a magyar népszokásokról is. Őseink a múltban ezen a napon zöld lombokkal díszítették fel a házaikat, így örvendezve a jó időnek. A májusfaállítás az ország egész területén ismert volt, székelyföldön pedig ugyanez a hagyomány jakabfa vagy hajnalfa néven vált híressé. A hagyomány lényege itt is pontosan az volt, mint a kelta Beltane ünnepséghez kötődő májusfának: így adták a közösség tudtára az ifjú legények, hogy mely lányt szeretnék meghódítani. A Jászságban jegenye- vagy nyárfát állítottak, melyet krepp-papírral és szalagokkal díszítettek, majd bor és más ajándékok kerültek rá. Palóc területen ezzel szemben az udvarló csak a fát állította fel, melyet a leány díszített fel az édesanyja segítségével. Egyes vidékeken a fát pünkösdkor zeneszó és táncmulatság keretében "kitáncolták", azaz ledöntötték. Gyöngyöspatán a hagyomány egy újabb formája alakult ki: a "májusi virág" küldése. A fiúk cserepes virágot díszítenek fel és küldenek szívük választottjának, a virág pedig az ablakba kerül, hírül adva a komoly szándékot. És bár májusfát ma már csak a hagyománytisztelőbb közösségekben állítanak, a majálist ezen a napon az ország minden területén megrendezik, szabadtéri mulatsággal ünnepelve a jó időt, a vidámságot, a jól megérdemelt pihenést.

Ünnepi szokások

Jellemző tevékenység volt a tűzgyújtás. Skóciában például minden házban kioltották a tüzet, a nagy tüzeket pedig kilenc szent fa fájából három ember által háromszor kicsiholt szükségtűzről gyújtották meg. Ha a fa lángra kapott, a fény győzedelmeskedett az év sötét felén. Ezután az emberek fáklyákat gyújtottak az új lángokból, és a nap forgását imitálva a fejük fölött köröztek velük. Ha valaki hosszú útra készült vagy veszélyes vállalkozásba fogott, háromszor oda-vissza átugrotta a tüzet, hogy szerencsével járjon. Amikor a tűz kisebb lánggal égett, az eladósorban lévő lányok is átugrálták, hogy jó férjet kapjanak. A terhes nők a könnyű szülés reményében lépték át a tüzet, még a gyerekeket is átvitték a parazsak felett. Amikor a tűz már majdnem kialudt, parazsat szórtak a földeken sarjadó termésre, hogy megóvják, és minden házba vittek belőle, hogy új tüzet gyújtsanak a tűzhelyben. 

Egyes vidékeken nem máglyát raktak, hanem üstökben gyújtottak tüzet. Az üst, mint a nőiesség szimbóluma is kapcsolódott az ünnephez. A népszokás szerint akik átugrották a tüzet, azoknak teljesült a kívánságuk és boldogság várt rájuk.

Ez az időszak jelentette a haszonállatok nyári legelőkre való átterelését is. A babona szerint a vándorlás kezdetekor a pásztorok a csordát két tűzrakás között hajtották át. Ez a szertartás megvédelmezte az állatokat a betegségektől, gonosz szellemektől. Ha a tűzrakások között az ember is áthaladt, ő is védettséget szerzett a különböző járványoktól.

Szép szokás volt, hogy április 30-án éjjel a fiatalok elindultak ágakat és virágokat gyűjteni, hogy ezzel díszítsék fel magukat és otthonaikat. A ház védelmére az udvarokon virágszirmokat hintettek szét. Hazafelé minden háznál hagytak egy kis virágot, cserébe pedig a házigazda megvendégelte őket az otthon található legjobb ételekből és italokból. 

Jellegzetes tevékenység volt Beltane hajnalán, hogy a leányok megmosakodtak a harmatban. A néphagyomány szerint ettől szépek és fiatalok maradtak. A férfi pedig, aki megmossa vele a kezét, ügyes halász lesz.

Az ünnephez tartozó szokás volt a korábban többször említett májusfa állítás is. A fiúk a kiszemeltjük kertjébe helyezték a fát. Előfordult, hogy egy lány portájára több fa is került. Azonban ha egy lány egyetlen fát sem kapott, akkor mellőzöttnek érezte magát. Maga a fa egyébként férfiszimbólum, míg az azt díszítő kendők és szalagok női jelképek. Bizonyos helyeken szokás volt a fát emellett étellel-itallal díszíteni, vagy épp körbetáncolni.

A Beltane fesztiválokon az írek még az 1950-es években is őriztek egy szokást. A fiatalok az egyik faluból áttáncoltak a legközelebbi másikba, miközben az öregek figyelték őket, és a végén kiválasztották a legszebben táncoló és a leggyorsabban célba érő párt. Úgy tartották, akik megnyerik ezt a versengést, azok egy éven belül össze fognak házasodni.

Egyéb jellemző szokások voltak még az íjászversenyek, lakomák, zenés-táncos mulatságok.

Hogyan ünnepelhetjük ma?

Kidíszítheted például a házadat vagy a szobádat. Az üstjeid töltsd meg virágokkal, fonj szalagokat, ezeket helyezd el a ház/szoba különböző pontjain! Az ünnep hagyományos színei a piros, a fehér és a zöld lombok, díszítéskor elsősorban ezeket érdemes használni. Vízközelben élők koszorút fonhatnak vagy csokrot készíthetnek tavaszi virágokból majd ezt a vízre dobva tiszteleghetnek a vízi szellemek előtt. Csokrokat vagy virágkoszorút a saját házadban is kitehetsz. A tündérek bevonzására elhelyezhetsz pár picike csengőt, szélcsengőt. Vigyázz, a nagyobbakat vagy a túl sok csengőt nem kedvelik! Illatosíthatod környezeted ízlés szerint tavaszi virágokkal, mandulával, mentával, lóherével, jegenyével, nyárfával, tömjénnel vagy mirhával.

Készíthetünk májuskosarat, melyet virágokkal és jókívánságokkal töltünk meg, majd ezt adjuk oda valakinek, aki törődésre vágyik! Beltane az egyik a szellem-éjek között, amikor a tündérek előbújnak. Ha szürkületkor berkenyeágból gyűrűt formálunk, azon át megleshetjük őket.

Gyújthatunk tábortüzet, vagy ha erre nincs lehetőségünk, akkor egy gyertyát, vagy tüzet gyújthatunk akár egy üstben is, majd efölött átugorva kívánjunk valamit! Nagyon fontos azonban ennek során, hogy elkerüljük a baleseteket. Vigyázzunk a ruhánkra, hajunkra, tárgyainkra, nehogy felborítsuk az égő gyertyát, tüzes üstöt! Jó, ha jelen van egy boszorkány vagy varázsló, aki gyakorlottan tudja használni az Aguamenti vagy Aqua Erecto varázslatok egyikét.

Ma is szép szokás természetesen a harmatban mosdás, májusfaállítás, akár annak kicsinyített verziója is, zenés-táncos mulatságok, a majális. Az ebben az időszakban gyűjtött harmat igen hatásos alapanyag lehet későbbi bájitalainkhoz, varázslatainkhoz, érdemes hát gyűjtőútra indulni!

Mint minden mágikus ünnep, ez a nap is nagyon jó rituális varázslatok elvégzésére, bájitalkészítésre. Ilyenkor ugyanis erősebbek és hosszabb ideig tartanak a végrehajtott varázslataink. Különösen alkalmas ez az idő az alábbiakra: termékenység, házasságkötés, eskük, áldások, megtisztítás, megújulás, tündérmágia, tűzvarázslatok, szerelmi és szenvedélyre irányuló varázslatok. Kiváló idő ez a hozzánk illő háziállat, familiáris megtalálására vagy a patrónusbűbáj elsajátítására is, mert az újjászületés időszakában természetesen nyitottabbak, elfogadóbbak vagyunk magunk felé.

A sütés-főzés szerelmesei készíthetnek májusi tálat. Áztassunk illatos bimbókat bóléba vagy puncsba, és igyuk meg azzal, akit szeretünk! Egyéb Beltane ünnepi ételek-italok: kenyér, kalács, zablepény, árpasütemény, vörösbor, rozé, mézsör, vajsör, tej, sárga virágszirmokkal díszített puding, vaníliafagyi, sajt, egyéb tejtermékek, vadhús, méz, piros gyümölcsök, cseresznye, eper, zöldsaláták. Az elkészült ételekből tehetünk ki felajánlást az állatoknak, tündéreknek is.

Írta: Fay Tempest, Arcanus