E heti témánk rendkívül aktuális. A tavasz még meg sem érkezett igazán, de ez a vírusokat nem tántorította el. A javasasszonyi rendelők egyre több beteggel telnek meg, akik papír zsebkendőbe burkolózva várakoznak. Megérkezni látszik a tavaszi influenza, ami sok boszorkánynak és varázslónak megkeseríti az életét. Teljesértékű gyógymódot még nem sikerült az influenza ellen kialakítani semmilyen bájitallal vagy varázslattal, ezért továbbra is a megelőzés a legcélszerűbb.
De vajon hányan vagyunk tisztában a vírusok fogalmával, szaporodásával? Remélhetőleg igen sokan bővelkednek eme tudásban, de talán nem kövez meg senki, ha tartok egy kis bemutatást a napjainkat megkeserítő vírusokról.
A vírus szó hallatán mindenki valamilyen betegségre, kórra gondol. Nem alaptalanul, hiszen a mindennapi életben a vírusok károsító hatásúak, amire nevük is utal: vírus = méreg.
D. J. Ivanovszkij orosz mikrobiológus a dohánylevél fertőzését vizsgálva fedezte fel, hogy a baktériumszűrőn átpréselt oldat továbbra is megfertőzi a leveleket. Ebből következtetett arra, hogy a baktériumnál kisebb anyaggal került szembe. Ezt nevezte el méregnek (vírusnak).
A vírusok nanométeres nagyságúak, ezért csak elektromikroszkóppal vizsgálhatók. Minden ismert vírus legalább két féle anyagból épül fel. Az alkotók egyike a nukleinsav (örökítőanyag), a másik pedig az ezt körülvevő fehérjeburok.
A vírus fogalmának meghatározása igen bonyolult, mivel a tudósok között mai napig vita tárgya, hogy a vírust az élő vagy élettelen szervezetekhez sorolják, hiszen mutat életjelenségeket, de nem képes azok produkálására csak megfelelő körülmények között. Mozgásához közvetítőközegre, sokszorozódásához pedig élő gazdasejtre van szüksége.
A fertőzés terjedése úgy megy végbe az élő szervezetben, hogy a vírus megtapad a sejt felszínén, majd lyukat old rajta és azon keresztül bejuttatja örökítőanyagát a sejtbe. A nukleinsav bejuttatása után átszervezi a gazdasejt normális működését, így annak anyagcseréje leáll, és új vírusokat kezd készíteni. Miután már nincs elegendő hely a vírusoknak, a gazdasejt elpusztul és az új virionok kikerülnek a sejtből.
Minden élőlényre veszélyesek a vírusok. Az embert fertőzheti például a himlő, a rotavírus, az influenza, a HIV-vírus; állatokra veszélyes a veszettség, a száj és körömfájás; a növényeket veszélyezteti például a dohánymozaikvírus; de még a baktériumokat is megfertőzhetik a bakteriofágok.
A vírusok ellen nem tudunk hosszútávon gyógyszerekkel védekezni, mert a sejten kívüli vírus semmilyen anyagot nem vesz fel, az átprogramozott saját sejtet pedig a gyógyszer képtelen megkülönböztetni az egészséges saját sejttől. A vírusok még az antibiotikumokra sem reagálnak.
Megelőzésképpen immunrendszerünket kell megerősítenünk, hiszen a vírusok csak gyenge ellenállóképesség esetén győzedelmeskedhetnek felettünk. Ha pedig már bekövetkezett a baj, akkor sok folyadék fogyasztása és pihenés javasolt.
Írta: Victoria Vulpine
0 comments:
Megjegyzés küldése