Ez a mai ajánlás rendhagyó lesz. Sajnos mindenkivel megesik, hogy néha belefut olyan könyvekbe, amelyek nagyon jónak ígérkeznek, de a legjobb esetben is csak egy közepes olvasmányélményt kínálnak. Ez a könyv, amiről most fogok beszélni, is egy ilyen.
Háttér: A New Hampshire Egyetem nyári kurzusa a tizenhat éves Dan Crawford számára több mint egy nyári tanfolyam, valóságos mentőövet jelent a fiúnak. A gimnáziumban kiközösített Dan alig várja, hogy végre új barátokat szerezhessen az érettségi előtti utolsó nyári szünetben. New Hampshire-be érkezése után azonban megtudja, hogy a nyári kollégium épületét egykor elmegyógyintézetként használták, ráadásul nem is akármilyen betegeket kezeltek ott; kivétel nélkül minden kezelt pszichopata bűnöző volt. Dan újdonsült barátaival, Abbyvel és Jordannel felfedező útra indul a nyugtalanító kollégium alagsorában lezárt titkos épületszárnyban, ahol hamar rájönnek, hogy nem véletlenül kerültek mindhárman épp oda. Lassacskán felfedik az intézet félelmetes múltjának titkát, miközben néhány titok nem véletlenül nyílik meg előttük a feltáratlan múltból.
A könyvről: Ez már megint tipikusan egy olyan könyv, ami a címben és a fülszövegben kijelöli a témát: Elmegyógyintézetben játszódó, szellemes horror-thriller, három főszereplővel, akiből kettő szerelmes lesz egymásba. Ez így annyira nem hangzik rosszul, én már készültem is, hogy majd mennyire ijesztő lesz ez az egész, mert azért mégis csak elmegyógyintézetben játszódó kísértet sztoriról lenne szó. Ráadásul a könyv illusztrálva van, valódi elmegyógyintézetben készült fotók vannak benne, ami csak fokozza a hangulatot. Igen ám csak a probléma ott kezdődik, hogy: 1. a leghátborzongatóbb képek az első 50 oldalon vannak elosztva, a többi 300 oldalra már csak ilyen szemüveg, meg jegyzetfüzetoldal marad (ezt az internet világában erősen clickbaitnek hívják…) 2. az első 150 oldalon semmi nem történik. Ez thrillernél teljesen normális, hogy lassan építkezik a cselekmény és inkább a karakterekre fókuszálunk, de ami itt zajlik, az már túlzás. A karakterek nem csinálnak semmit, csak beszélgetnek egymással. De nem ám érdekes dolgokról, hanem a családjukról, az iskoláról, a kajáról, tehát teljesen semleges, a cselekményhez még csak távolról sem kapcsolódó dolgokról. Tisztára olyan érzésem volt, mintha a Barátok köztöt olvasnám.
Ez után jogosan merül fel az emberben a kérdés, hogy hol vannak a szellemek? Ez egy jó kérdés, mert igazából nem igazán van szó szellemekről. Minden paranormális rejtély, ami a könyvben történik, tökéletesen meg van magyarázva racionálisan. Egytől-egyig, az összes hátborzongató rejtélyt vagy az atmoszféra okozza, vagy pedig a szereplők instabil mentális állapota. Éppen ezért, amikor az olvasó elkezdene egy kicsit is félni, nyomban lehűtik azzal, hogy megmagyarázzák a történteket. Éppen ezért teljesen értetlenül állok az előtt, hogy az utolsó 30 oldalon meg kiderül, hogy az egész mögött mégis egy szellem áll. De az egésznek semmi értelme nincs és még csak kicsit sem ijesztő, mert a szereplők teljesen higgadtan nyugtázzák a dolgot és nem is kezdenek vele semmit egyáltalán. Ezért én nem tudom úgy kezelni ezt a könyvet, mint ami szellemekről szól, mert egyáltalán senki nem úgy viselkedik, mintha erről lenne szó.
Mi van a történettel? Az, hogy egy könyv nem ijesztő (bár ugyan egy horrorról van szó), nem jelenti azt, hogy a történet nem lehet érdekes. Hát ez viszont nem az. A legfőbb probléma ott van, hogy a csavaros sztorit, az írónő elrontja azzal, hogy minden ott van az orrunk előtt, a karakterek ezeket a jeleket mégsem veszik észre és emiatt az írónő arra számít, hogy az olvasó se fogja. Pedig minden annyira egyértelmű, így hát én kicsit sem lepődtem meg, amikor ezek a „nagy csavarok” kiderülnek.
Ajánlás: Szerintem ez a könyv szörnyen unalmas és középszerű volt. Egyedül az elmegyógyintézet atmoszféráját tudta hitelesen átadni, a többi szempontból csúfosan kudarcot vall. Én személy szerint senkinek nem ajánlanám az olvasását, annak meg pláne nem, aki valami hátborzongatót szeretne olvasni. Ám ennek ellenére az interneten eléggé nagy rajongó tábora van, így akinek esetleg felkeltette az érdeklődését, annak lehet érdemes vele egy próbát tenni.
Írta: Lilith Torn, Arcanus
0 comments:
Megjegyzés küldése