Aang legendája

 Kedves Olvasók!

 Ebben a tanévben én, Júlia Snape foglak titeket elkalauzolni a mugli műsorok világába.

Idén februárban a Netflixre felkerült gyerekkorom egyik kedvenc meséjének élőszereplős változata Avatar: Az utolsó léghajlító címmel. Annak aki nem ismerné, bemutatom a rajzfilmet, mivel az már lezárt történet, de utána rátérek egy kicsit a most kijött részekre is.

A történet alapját mindkét esetben ugyanaz adja: két tizenéves Víztörzsébe tartozó fiatal testvérpár (Katara, Sokka) halászat közben jégbe fagyva találnak egy kisfiút, és az ő háziállatát, egy bölényt. Hamar kiderül, hogy ez a kisfiú, Aang a 100 éve eltűnt Avatar, aki mind a négy elemet (tűz, víz, föld, levegő) tudja uralni. Aang viszont jelenleg csak a saját elemét, a levegőt tudja hajlítani, így meg kell tanulnia bánni a másik hárommal is. Az elmúlt 100 évben viszont a Tűz urai elfoglalták szinte az egész világot, ami háborút, és az egyensúly felborulását idézte elő. Ennek pedig csak az Avatar tud véget vetni akkor, ha mind a négy elemet uralja.

A rajzfilm változatban a sorozatot 3 könyvbe/évadba sorolták, aszerint, Aang milyen sorrendben tanul meg bánni az elemekkel. A történet viszont nagyjából onnan folytatja mindig, ahol az előző évad abba maradt; az egész történet kb. 1 évet ölel fel. Főszerepben természetesen Aang, Katara és Sokka (később Toph-fal kiegészülve) van, egy másik szálon viszont két tűzidomár: Zuko és Iroh bácsi is főkarakterek.

Mivel a történet gyerekmese, így látványában/párbeszédében nem haladja meg a 12-es karikát. A sorozat is játékosan indul, Aang nem akar szembenézni a rá váró feladattal. Ez még akkor sem változik meg, mikor szembesül azzal, hogy népét, a levegő idomárokat kiirtotta a Tűz népe. Az egyik részben viszont Aang átjut a szellemvilágba – Avatarként ő a híd az emberek és a szellemvilág között –, ahol elkezdi felfogni, hogy mi a feladata, mire született. Itt egyébként a Víz északi törzsébe akarnak eljutni, ahol egy mestertől meg tudná tanulni az idomítást.

A második könyv nagy kérdése, ki fogja Aangot megtanítani a földidomításra. Ez elsőre egyszerűnek tűnik, de természetesen nem megy könnyen. Pár rész rá is megy, míg megtalálják a földidomár mestert, aki keményen bánik Aanggal. A levegőnek a föld az ellentéte, és Aang személyisége is ellentétben van egy földidomár személyiségével. Ezek miatt nem könnyen tanul meg ezzel bánni a fiú. Közben rájönnek arra is, mikor tudják a legnagyobb eséllyel legyőzni a Tűz Urát, és megpróbálják a még legegységesebb népet, a Föld népét is maguk mellé állítani.

A harmadik évad tulajdonképpen két részből áll. Az első rész a korábban kitalált hadműveletre  fókuszál, a második pedig a tűz idomítás megtanulásáról szól.

A történet nagyon sokat merít a keleti filozófiából, kultúrából. A levegő nomádjai egyenesen a keleti buddhista papokhoz hasonlóan éltek, de a többi népben is fel lehet fedezni ezt a személetet. A szellemvilág felépítése is ebből táplálkozik, azonban a legtöbb esetben nem egyértelmű az inspiráció. Nem akarják a szánkba erőltetni, hanem szépen elrejtették a történetben.

Az új, élőszereplős változatban a sorozatnak az első évadát dolgozták fel. Nagy vonalakban követi is azt, viszont egyes részeket, jeleneteket összevont, vagy akár ki is hagyott. Néhány szereplőt előre is hozott a 2. évadból. A hiányzó dolgokat viszont nagyon jól felépített, új jelenetekkel, párbeszédekkel pótolták, amik mind többet adnak a karakterekhez, és az egész világhoz. Itt már nem is ragaszkodtak a 12-es karikához, emiatt vannak erősebb, durvább jelenetek is. Aang is érettebben viselkedik, személyisége nem annyira gyerekes, mint a rajzfilmben.

A sorozat látványvilága is kifejezetten jó, remekül sikerültek a hajlítások animációi. Remek színészeket választottak, akik emlékeztetnek a rajzfilmes szerepeikre, és jelmezekben, sminkben  is  mesét idézik vissza. A Netflix be is rendelte belőle a 2. és a 3. évadot, így várhatjuk az egész történetet élőszereplősként is.

Írta: Júlia Snape, Solaris