Vaddisznók és kicsinyeik

Figyeld a lábnyomot, és tájékozódj! 

Május van, tavasz közepe. Ilyenkor a természetben fokozott óvatossággal kell járnunk, főleg, ha vaddisznó nyomokat vélünk felfedezni. A nyomokat legtöbbször túrás, vagy mocsár formájában ismerjük fel, de jobb, ha tisztában vagyunk vele, hogy is néz ki a vaddisznó lábnyoma. A vaddisznó párosujjú patás, az erre utaló szimmetrikus nyomokat érdemes keresni. A pata mögötti két kisebb karomnyom is található, ez már egy árulkodó jel lehet. De hogyan lehet megkülönböztetni mégis a szarvasféléktől az ő patanyomukat? Úgy, hogy a vaddisznó fűkörmei érintik a talajt, míg az őzek, szarvasok esetében a 2. és 5. köröm nem hagy nyomot. 

A lábnyomoknál könnyebben felfedezhetők a dagonyázásra, és vakaródzásra utaló nyomok. A vaddisznó szőrébe előszeretettel fészkelik be magukat apró élősködök, ezért az állat szívesen vesz sárfürdőt. Ennek célja, hogy a sárkéreg távol tartsa a vérszívókat.  A mocsarak környékén éppen ezért jellemző, hogy 1 méteres magasságban sáros a fa kérge, mivel a vadmalac szeret sárfürdő után vakaródzni.  Ha nincs sár, akkor árulkodó nyom lehet a fákon a kéreg hiánya is. 

Mit tegyünk, ha vaddisznó „gyereket” látunk? 

Fontos tudunk, hogy a vadon élő állatok sosem hagyják hátra kicsinyeiket, így azok nem szorulnak segítségre. Ha mégis találkoznánk akár apró őzgidákkal, akár a témámnál maradva csíkos „pizsamát” viselő malacokkal, jobb, ha tudjuk, az anyjuk valószínű a közelben van. Inkább váltsunk irányt, vagy minél gyorsabban hagyjuk hátra őket, mielőtt az anyjuk, vagy a konda többi tagja felbukkan. A kölyköket sose érintsük meg, mert utána az anyaállat az emberi szagot érezve már nem fogadja el őket.  Az erdei sétánk során sose térjünk le a kijelölt ösvényről, és ne hagyjunk magunk mögött szemetet sem! Az ételmaradvány ugyanis kicsalhatja az állatot a lakott területre is. 

Vaddisznó szaporodása 

A vaddisznók párzási időszaka októbertől januárig tart. A vemhesség ideje alatt a koca fészket rak, mely egy kis mélyedés, kibélelve levelekkel és mohával. 4-10 utódot hoz a világra. A kicsik világos színűek, és csíkosak. A faj érdekessége, hogy a kölykök nyitott szemmel születnek, és mihelyt megszáradtak, már követik is az anyjukat. Három hónapos korukig szopnak, utána önellátók. Érdekesség még, hogy már újszülött korukban megvan a harc a legjobban tejelő emlőkért, így pár napon belül kialakul egy rangsor, és minden malacnak megvan a maga helye. A malac 9 hónapos korukra már süldővé válik. A vadonban 12 évet, rezervátumban akár 20 évet is élhet. 

Vadaspark a Roxfort közelében 

A vadasparkot még Rubeus Hagrid hozta létre azért, hogy az egyszerű állatok ne essenek zsákmányul a mitikus lényeknek. Kezdetben, ebben a rezervátumban öt vaddisznó élt, három koca, és két kan. Mára ez a létszám úgy százötven egyedre rúg, de a két nemet külön választották, a szaporulat csökkenése érdekében. Az étrendjük itt eltér a vadonban talált eleségtől, itt főleg szénát, és makkot kapnak. Az önkéntesek között akadnak diákok is, de nekik nem engedélyezett a kifutók takarítása. A tanulók feladata főként a széna gyűjtése, és az állatok nyilvántartása. A vaddisznó trágyát pedig jól hasznosítják a veteményes kertekben. Ennek köszönhetően a zöldségek 100% bio trágyát kapnak, így ez hozzájárul a diákok egészséges táplálkozásához is. 

Ártalmas –e a vaddisznó az emberre? 

Fontos tudni, hogy a vaddisznó normál körülmények között nem támad emberre. Sőt, tisztes távolban marad a kétlábúaktól, mivel fél tőle. Támadásba csak akkor lendül, ha a kicsinyeit félti, vagy valaki veszélyezteti az életét. Gyakori, hogy a vadászat közben a találat csak sebzi, és akkor nekiront az ellenségének. Sajnos nem ritka, hogy az ilyen támadások halálos áldozattal végződnek, erre a történelmünk során is volt példa. A legnagyobb veszélyt pedig továbbra is a malacokat védő koca jelenti, akinek háborgatják a területét. Érdemes vigyázni! 

Írta: April Starr, Solaris