Magyarországon viszonylag sok külföldi származású ember él, például kínaiak, oroszok, kubaiak, törökök, görögök és olaszok. A beszélgető partnerem Philip, aki Nigériában született, de már évtizedek óta hazánkban él. Őt kérdeztem a nigériai életről, konyháról, az elfogadásról és a beilleszkedésről.
Nagyon keveset tudunk Nigériáról. Kérlek, mesélj róla.Nyugat-Afrikában, a trópusi zónában található.
Területe 923 000 km², tehát majdnem tízszer akkora, mint Magyarország. Fővárosa
Abuja (Abúdzsa), amit az ország mértani közepén építették fel a nyolcvanas
években. Lagos, a régi főváros az Atlanti-óceán partján helyezkedik el, de
túlzsúfolt város lett, ezért az akkori kormány egy új építéséről döntött.
Szomszédjai Benin, Csád, Kamerun, Niger, délen pedig az Atlanti-óceán határolja. Két nagy folyója a Niger és Benue. Délen esőerdő, északon pedig szavanna húzódik. Két évszak váltja egymást: az esős (április-október) és a száraz (november-március). Az éves átlag hőmérséklet délen 37 °C fok, északon pedig akár 45 °C fok is lehet. Abszolút minimum hőmérséklet télen 10 °C fok, északon 6 °C.
Nigéria népessége 152 millió fő, ezzel Afrika
legnépesebb országa. Három fő etnikai csoport van: a Hausa, Ibo és a Yoruba.
Legnagyobb városok: Lagos, Kano és Ibadan. Nagyon gazdag az ország természeti
kincsekben. Fő export cikke a kőolaj, de található itt drágakövek, alumínium,
ón és szén is. Fő mezőgazdasági termékei a kakaó, a földimogyoró, a pálma olaj,
a kukorica, a rizs, a köles, a tápióka, a yam, az édeskrumpli, a szarvasmarha,
a juh- és baromfifélék.
Mivel Nigéria angol gyarmat volt (1960. október 1-én
lett független), így az angol a hivatalos nyelv. Az iskolarendszer és oktatás
is az angol rendszeren alapszik. Híres egyetemek az University of Ibadan (Unibadan), Ahmadu Bello University
(ABU) és University of Lagos (Unilagos). Általában az úgynevezett 6-3-3-4
iskolarendszer van érvényben: 6 év általános iskola, 3-3 év junior- és senior
középiskola, valamint 4 év egyetem. Mindenkinek legalább 9 évet kell eltöltenie
az iskolapadban, ez a kötelező előírás.
Világhírű nigériaiak: Sade (előadó művész), Professor
Wole Soyinka (irodalmi Nobel-díjas író és drámaíró), dr. Ferdinand Ofodile
(plasztikai sebész), Jay Jay Okocha és Nwankwo Kanu (focisták), hogy csak
néhányat említsek.
Hagyományosan a legtöbb nigériai a mezőgazdasággal
foglalkozott; önellátásra termesztettek yams-ot, kölest, kukoricát,
cassava-t, édes burgonyát, sütő-banánt. Azonban az infrastrukturális
fejlesztések elmaradásával, és a kőolaj a 70-es években történő felfedezésével
Nigéria ma már élelmiszer importra szorul. A kőolaj felfedezése előtt fontos és
jelentős exportőre volt például olyan gazdasági növényeknek, mint a kakaóbab,
földimogyoró (lásd a híres Kano földimogyoró piramisokat a képen), pálma olaj
és a kaucsuk.
Milyen volt az akkori tapasztalatod a magyarokkal
kapcsolatban?
Az úgynevezett kulturális sokkhatással szembesültem
legelőször. Emlékszem még ma is, nekem mindenki egyformán nézett ki a buszon,
nem tudtam megkülönböztetni az egyes arcokat. Pedig voltak fehér tanáraim
Nigériában is: amerikaiak, angolok, sőt, még német is. Idővel persze ez
megváltozott, talán olyan két-három hónap után már felismertem őket. Nagyon
barátságosnak, segítőkésznek találtam a magyarokat, és ez nem az udvariasság
mondatja velem. Sok magyar barátom volt akkor is. Súlyos atrocitás nem ért
engem a bőrszínem miatt, igaz egy-két megjegyzés megesett néha, de nem
csináltam ebből problémát, tovább mentem.
Változott-e ez az idők során?
Hát, nem nagyon. Szerintem a magyarok befogadóak.
Szeretik, ha az ember megérteti magát magyarul, és kíváncsiak arra, hogy milyen
az élet ott, ahonnan származom. Én mindig a "When in Rome, do as the
Romans do" filozófiát követem, így nem érheti baj az embert.
Sosem akartál visszamenni?
Persze, hogy szokott honvágyam lenni, de mivel nagyon
drága az útiköltség, csak néhányszor tehetem meg, hogy hazamenjek. Az egyetem
elvégzése után Nigériában dolgoztam először, de 1986-ban visszajöttem a
családdal Magyarországra. Aztán megint Nigériában éltem, 1992-ben jöttem vissza
Magyarországra. Azóta itt élek folyamatosan.
Könnyen be tudtál illeszkedni?
Szerintem igen, könnyen barátkozó típus vagyok, így
sok barátom volt már akkoriban az egyetemen, és most.
Van honvágyad?
Természetesen van, de igyekszem túltenni magamat
rajta. Sajnos pont Nigériának azon a részéről származom, ahol a hírekben is
halható és látható terrorista szervezet pusztít. Így nem is tanácsos mostanság
hazamenni. De biztos vagyok benne, hogy hamarosan felszámolják őket, és béke
lesz újra.
Sok külföldi, aki már nálunk él, nem tudja, vagy nem
akarja megtanulni a magyart. Te miért tanultad meg?
Engem mindig érdekeltek a különböző kultúrák és
nyelvek, mielőtt megérkeztem volna Magyarországra tanultam franciául, és
beszéltem még négy nigériai nyelvet. Németül is tanultam Gödöllőn. Sajnos elhanyagoltam
a francia és a német nyelvet, és ez nagy kár. A magyar egy különleges nyelv,
más nyelvtani szerkezetekkel, mint az általam tanult nyelveknél van. Figyelni
kell, hogy milyen a ragozás, milyen igeidőről, kiről van szó és a többi
komplikáció. Ez sok külföldinek nehéz.
A főzésbe a nigériai ételeket, ízeket is beépítetted?
Igen is, meg nem is! Nigériában nagyon sokféle
fűszerkeveréket használunk a főzéshez, csípős ételeket készítünk. Ilyenkor
módosítani kell a főzési technikán. A csirkepörköltet például ugyanúgy
készítem, mint a magyarok, de fűszerezés már más. Sok gyömbért és chili
paprikát használok. Részt vettem egy főzőversenyen, falunapon Batéban, és 13
versenyzőből első lettem a marhapörkölttel! Nigériában használunk köretnek
yams-szot, édesburgonyát, black-eyed-peas-t (babféle), amik sajnos nem
kaphatóak Magyarországon, vagy ha igen, akkor nagyon drágák.
Mi jellemzi a nigériai konyhát?
Főleg földimogyoró- és pálmaolajat használnak a
főzéshez. Nem jellemző a tejtermékek alkalmazása, sem a habarás a főzésnél. A
leves, mint első fogás is ismeretlen! Persze, szoktunk készíteni, de nem
"kötelező" része az ebédnek. Ezek az úgynevezett "pepper
soupok", amik készülhetnek csirkéből, húsos-csontos marhahúsból, vagy
birkahúsból. A "fish soup" halból készül. Jellemzőjük, hogy nagyon
csípősek, és fűszeresek. Kihagyhatatlan a gyömbér és a chili. Ha egy nő szül,
akkor általában a "chicken pepper soup"-ot készítenek neki, mert
attól sok teje lesz!
Afrika történelméről, így a nigériairól sem tudunk
sokat.
Az első lakók a mai Nigéria területén a nok emberek
(i. e. 500- i. u. 200) voltak, akik kultúrája világhírű a bronz szobraik miatt.
A Kanuri, Hausza, és Fulani népek később vándoroltak oda. Az iszlámot a 13.
században vették fel, és a Kanem Birodalom ellenőrzése alatt volt ez a terület
a 11. század végétől a 14. századig. A Fulani birodalom uralkodott a régióban a
19. század elejétől 1851-ig, amikor a britek elfoglalták Laoszt és átvették az
irányítást a többi régió felett 1886-ban. 1914-ben hivatalosan Nigéria Gyarmat
és Protektorátus nevet kapta az ország. Az I. világháború alatt a hazai
csapatok a Nyugat-afrikai határerőkkel együtt csatlakoztak francia erőkhöz,
hogy legyőzzék a német helyőrséget Kamerunban. 1960. október 1-én Nigéria
elnyerte a függetlenségét, tagja lett a Nemzetközösségnek és csatlakozott az
Egyesült Nemzetek Szervezetéhez. Nigéria egy laza szövetségi állam,
önkormányzati államokkal, ezért a nemzetnek szembe kellett néznie azzal a
nyomasztóan nagy feladattal, hogy hogyan egyesítsenek egy olyan országot, ahol
több, mint 250 etnikai és nyelvi csoport van. Máig az etnikai különbözőség az
úgynevezett törzsi villongások forrása. A Biafrai polgárháború a 60-as években
sok millió ember halálát követelte. Az indította el a háborút, hogy keresztény
Ibókat mészároltak le a muzulmán északon, és megtorlásul Hauszákat gyilkolták
meg keleten. Ezért 1967 májusában az Ibók deklarálták a függetlenségüket, és az
ország keleti részét elvágták az ország többi részétől. 1970 januárjában, 31
hónapi kegyetlen háború után a Biafrai katonák megadták magukat a szövetségi
erőknek. Sok katonai junta kormány után most szabad már választások vannak
Nigériában, és az eddigi kormányok stabilak voltak. Szövetségi rendszer az
államforma: 36 önálló állam van, önálló törvényhozással és mindegyik államnak a
nép által megválasztott kormányzója.
Milyen etnikai csoportok élnek Nigériában?
Három nagyobb található: Háusza-Fulani északon, Joruba
délen és az Ibo keleten. Ezek az ország össznépességének 70%-át teszik ki.
Összesen több mint 500 különböző törzs létezik az országban, mindegyiknek
természetesen megvannak a csak rá jellemző kulturális tulajdonságai saját
nyelvvel, tánccal, étkezési szokásokkal, stb. Nigéria fő problémái, akár
gazdasági, akár politikai vonatkozásban mindig a törzsi érdekeken, a törzsi
ellentéteken alapszanak. Például megfigyelhető, hogy minden szövetségi
népszámlálásnál a népcsoportok arra törekszenek, hogy felduzzasszák a saját
népük számát, mert így több forrást remélhetnek a szövetségi kormánytól. A
korrupciót, a nepotizmust, a terrorizmust, törzsi háborúkat, stb., mind a
törzsi érdekek és ellenérdekek határozzák meg.
Sokat hallunk a törzsi háborúkról. Ezeknek mi az okuk?
Sajnos, nálunk is voltak törzsi háborúk. A
legsúlyosabb a Biafrai háború volt a 60-as években. Akkor az Ibók ki akartak
válni az országból, de a szövetségi kormány hadereje megakadályozta őket ebben.
Több millió ember pusztult el a kegyetlen háborúban. Korábban az angolok
helyismeret nélkül húzták meg a határvonalakat, nem is beszélve a
taktikájukról, a hírhedt "Divide and Rule-ről", az oszd meg és
uralkodjról. Ez még a mai napig sok probléma forrása. Hogy miért így húzták meg
a határvonalakat? Nem tudom. Szerintem nem érdekelte őket, tessék csak
megnézni, hogy milyen egyenes vonalak a határok Afrika legtöbb országánál.
Ezért van az, hogy vannak Hausa-k például Nigériában, Nigerben, és Chadban is.
A konfliktus forrása gyakran abból adódik, hogy a
domináns nép elnyomja a kisebbeket. Az úgynevezett törzsi háborúk Nigériában
mindig a földről szóltak, de akár vallási háborúknak is lehetne nevezni, mert
ilyenek is voltak, sajnos. Főleg az ország északi részében található a
legnagyobb muzulmán népesség. Egy adott városon belül is kb. ez az arány. Nos,
ez sok konfliktus forrása lehet, különösen a muzulmánoknak. Bajuk van a
disznóhús vágóhidakkal, a szeszesitalt árusító bárokkal, a vöröslámpás
negyedekkel, a keresztény templomokkal.
Amióta 2014. májusban a Boko Haram 200 nigériai
diáklányt rabolt el, és azzal fenyegetőztek, hogy eladják őket rabszolgának,
azóta rendszeres időközönként bejárja a világsajtót a kegyetlenkedéseikről
szóló hírek. Mit lehet róluk tudni?
A Boko szó az angol book-ból, azaz a könyvből ered, a
"haram" pedig nem szabadot jelent hauszául, az anyanyelvemen, azaz
tilos a nyugati oktatás. Ez a csoport még 3-4 évvel ezelőtt ismeretlen muzulmán
terrorszervezet volt Nigériában. Az iszlámnak azt a változatát támogatja,
amely miatt "haram", vagy tilos a muszlimoknak, hogy
részt vegyenek az olyan politikai vagy társadalmi
tevékenységekben, amelyek a nyugati társadalommal kapcsolatosak. Ez
magában foglalja például a választásokon a szavazást, az ing és nadrág
hordását vagy a világi oktatás befogadását. Szerintük a
nigériai állam egy olyan állam, amelyet a nem-hívők irányítanak.
Muszlim törvénykezést akarnak Nigériában, ez az ún. Sharia törvény. Tehát, ha
valaki például lopott, akkor le kell vágni az egyik kezét, a tolvaj mondja meg,
hogy melyiket. Nos, ez nem fog sikerülni. Mert nálunk 50-50 %-os arányban
vannak a keresztények és muszlimok.
Miért van az afrikai társadalmakban kevés generációs
konfliktus?
Afrikában másképpen van a társadalmi berendezkedés.
Nigériában általában több generáció él együtt, idősek otthona szinte nem is
létezik. A gyerekekbe már a születésüktől bele van nevelve, hogy tisztelniük
kell az időseket és idősebbeket is, még a bátyjukat vagy a nővérüket is. És ez
nagyon szigorú követelmény, nincs apelláta! Például mi hatan vagyunk testvérek,
és én vagyok a legidősebb. A mai napig engem nem szólítanak a nevemen, hanem
"yaya"-nak (bátyám-nak) mondanak, skype-on vagy telefonon, vagy
személyesen. Válaszadásnál pedig a "yes, sir" vagy "no,
sir". Pedig édestestvérek vagyunk, de mégis megtartják azt a bizonyos
távolságot.
Miért és mikor jöttél Magyarországra?
1975-ben, ösztöndíjas diákként. Egy évet töltöttem
Budán a Nemzetközi Előkészítő Intézetben, ahol a magyar nyelv mellett hat hónap
után már a szaktantárgyakat is magyarul kellett tanulni. Miután sikeresen
letettem a magyar nyelvvizsgát, a Gödöllői Agráregyetemre jártam, ahol 1982-ben
diplomáztam, mint üzemszervező agrármérnök és mérlegképes könyvelő. Még további
két éven keresztül tanultam a magyar nyelvet az egyetemen, és ötösre
államvizsgáztam.
Végül pedig következzen egy
könnyebben elkészíthető étel, a "Nigerian Chicken Pepper Soup"
receptje:
Ahogy a nevében is benne van, lényege a nagyon csípős
leves. Elkészíthető különféle húsokból, így csirkehúsból, harcsából,
belsőségekből (marhagyomor, amitől amolyan pacalszerű lesz). Ez most a
csirkehúsból készült "pepper soup" leírása.
Először el kell készíteni hozzá az úgynevezett fűszer
keveréket, a "Pepper soup spice mixturet." A hagyományos nigériai
fűszerkeverékhez nélkülözhetetlen az atariko (habanero paprika), uda, gbafilo,
uyayak, rigije és a gyömbér. Ezek a fűszerek olyan új ízvilágot adnak az
ételeknek, amelyek ismeretlenek az európai konyhában. Ez a leves jó egy hideg
téli napon, kiűzi az influenzát a testből, másnaposságra, szoptató anyáknak
(elősegíti a tejtermelést), és felvidítja egy összetört szívet.
A fűszerkeverékhez: 5 gr. fekete bors, 2 gr. szegfűszeg, 5 gr. őrölt
fahéj, 10 gr. koriandermag, 10 gr. köménymag, 10 gr. szegfűbors, 10 gr. őrölt
gyömbér szükséges.
Daráljuk le a fűszereket, a felesleg üvegben hosszú
ideig tárolható.
A leveshez: 700 gr. csirkehús (a csirke minél több részéből, hogy
minél jobb ízt kapjunk), 2 evőkanál a fűszerkeverékből, 1/2 evőkanál chili por,
1,5 liter víz, 2 friss habanero paprika (vagy másfajta erős paprika), 2 Maggi
leveskocka, 1 nagy fej vörös hagyma.
Daraboljuk szét a csirkét kisebb részekre és tegyük
egy lábosba. Öntsünk hozzá 1/2 liter vizet, és a fűszerkeveréket, a chili port,
a habanerot és a Maggi leveskockát. Ha elkezd forrni a víz, öntsük rá a maradék
vizet. Főzzük, amíg a hús nem lesz puha. Természetesen kóstoljuk meg időnként,
és ellenőrizzük, hogy kell-e még só. A gyömbérpor helyett friss gyömbért is
használhatunk, melyből egy hüvelykujjnyi elég lesz. Reszeljük, vagy daráljuk,
mindegy. Sokkal intenzívebb ízt és aromát kölcsönöz az ételnek, nem is beszélve
az egészségügyi előnyeiről!
Írta: Tekergő Hedvig, Solaris
0 comments:
Megjegyzés küldése