Első interjúm

 Kedves Olvasók!

Köszöntöm önöket a mai napon!

Az idei évtől társszerkesztőként fogok tevékenykedni, Roland Varga szerkesztő társam mellett az interjú rovatban. Minden hónapban egy cikkel fogok jelentkezni, kivéve most, augusztusban, mert két cikket olvashatnak majd. Lássuk az elsőt!

Noel: köszöntöm Alexander Delacroix, első éves Arcanusos diáktársam!

5 kérdést fogok feltenni, amire várom a válaszod.

Az első kérdésem az lenne, hogy hogyan kaptad meg a leveled? Mi volt az első reakciód mikor megláttad a baglyot és felbontottad a levelet?

Alexander: Mivel édesanyám is Gráciás tanuló volt jó pár évvel ezelőtt, az egész életem akörül forgott, hogy mikor töltöm már be végre a 11-et. Anyukám hozta be a szobámba még aznap reggel a levelet egy álmatlan éjszakám után és életem legboldogabb napjának nevezhetem azt a születésnapot, kérdés nélkül.

Noel: Meghiszem, hogy, életed legjobb születésnapját élhetted át aznap reggel! Második kérdésként milyen volt a vonatút? Nehéz volt a szüleidtől elbúcsúzni? Sikerült valakivel összeismerkedned?

Alexander: Nos, számomra a vonatút talán picit rendhagyó volt, de én személy szerint imádtam. Megismerkedhettem Noellel a kupéban és már a vonatút alatt, hogy is mondjam, 'berobbantam' az iskola közösségi életébe. Viccet félretéve, már akkor tudtam, hogy nagyon is jó helyen vagyok. Anyukámtól elbúcsúzni talán picit nehéz volt, de tudtam, hogy ideje függetlenednem és már nagyon várom, hogy kijárjam a saját utamat az életben.

Noel: Köszönöm a válaszod! A következő kérdésem, milyen érzés töltött el mikor beléptél a Nagyterembe? Mit szóltál ahhoz, hogy az Arcanus házba kerültél? Örülsz neki? Jól fogadtak a társaid?

Alexander: Már csak a kastélyt látván teljesen ámulatba estem. Rengeteg történetet hallottam, és azt hiszem, kisebb koromban anyukám mutatott is pár képet. A nagyterem lélegzetelállító volt és szerintem minden tanévben le fog nyűgözni az épület szépsége, nem hiszem, hogy rá tudnék unni.

A Teszlek Süveget illetően, a családom nagy része az Arcanus házát erősítette, így ezt tudván és magamat ismervén az egész vonatút alatt azon pörögtem, hogy oda osszon be a Süveg. Szerencsémre, vagy talán a sorsnak köszönhetően, így is lett és már nagyon várom, hogy minél több pontot szerezhessek a házamnak és hasonló gondolkodású emberekkel köthessek akár életre szóló barátságokat. A klubhelyiség talán lehetne egy icipicit fényesebb, de meg tudom szokni.

Noel: Megígérem, hogy már csak 2 kérdés lesz, amire válaszolnod kell. Szóval, milyenek az első órák? Melyik tetszik a legjobban? Sok házitok van?

Alexander: Én szerintem még sosem ültem izgatottabban iskolapadba mint az első órák során. Nagyon nagyon kíváncsi voltam a Sötét Varázslatok és a Sötét Varázslatok Kivédése órákra, hiszem úgy gondolom, hogy a gyakorlatiasabb tantárgyak felé jobban húz a szívem. Ezen kívül jelenlegi céljaim eléréséhez úgy gondolom, hogy szükségem lesz ezen tantárgyak összes felkínált tudására. A házi feladatok mennyisége, mivel még nem szoktam teljesen bele az iskolai életbe, kicsit elhavazott, de szívvel lélekkel csinálom őket. Úgy gondolom, hogy nagyon érdekes, interaktív feladatokat adnak a professzorok. Nehéz lenne leplezni a lelkességemet!

Noel: Végül, mit vársz ettől az évtől?

Alexander: Összességében talán barátságokat, életre szóló emlékeket és értékes tudást. Eddigi tapasztalataim szerint a Grácia Roxfortban mindez már az első év első heteiben meglelhető és nagyon szerencsésnek érzem magamat, hogy ide járhatok, ahogyan sok felmenőm is tette.

Köszönöm szépen az őszinte válaszokat!

Remélem, sikerült jobban megismerni egy elsős diáktársam érzéseit, gondolatait!

További szép napot kívánok!

Az interjút készítette: Kiss Noel/ 6.évfolyam/ Arcanus ház