Most egy könyvajánlóval jelentkezem, és valószínűleg ezután én fogom vinni ezt a rovatot is. Mivel nőből vagyok, így lehet, hogy néha lányosabb könyveket hozok, ezért előre is elnézést kérek férfitársaimtól! Ennek ellenére igyekszem majd „uniszex” könyveket hozni, vagy olyat, amiről tudom, hogy vannak fiúk, akik szívesen olvassák.
Az olvasás nem volt mindig meghatározó része az életemnek, sőt általános iskolás koromban a kötelező olvasmányok miatt leginkább kötelességnek éreztem. Aztán elolvastam egy olyan sorozatot, ami megfogott, és azóta szívesen olvasok mindent, ami nem kötelező. Hiszem, hogy mindenkinek meg kell találnia azt a művet, ami közel viszi az olvasáshoz és utána kitárul a könyvek világa számára.
Minden univerzum, könyv, olvasmányélmény hozzánk tesz. Minden történettel többek leszünk, hiszen mindbe beleéljük magunkat, így akár több ezer életet is élhetünk egy testben.
Az olvasás kitűnő stressz- és feszültségoldó, a könyvek által elmenekülhetünk a való világ elől, de csak óvatosan, mert rossz úton jár, aki álmokból épít várat, s közben elfelejt élni.
Mai könyvanyagunk egy kedves karácsonyi történet lesz. Igaz, már elmúlt karácsony, de én csak most jutottam el addig, hogy a könyv végére érjek, és hogyan is mondjam… A szokásos pozitív élménnyel gazdagodtam. Nem is titkolózom tovább, ez a történet Leiner Laura: Mindig karácsony című könyve.
Ha megnézzük, már a borító is nagyon szép és esztétikus. Egyből a meghittség, a szeretet, az ünnep varázsa jut eszembe róla. A várakozás, ami a karácsonyt övezi, a nyugalom, hogy már minden ajándék megvan, vagy épp a rohangálva utolsó pillanatban ajándékvásárlás. Mindkettőnek van egyfajta varázsa. Nekem az évben a karácsony a kedvenc időszakom, ilyenkor együtt van a család, közös főzés van, a lakásban mindenfelé fenyő- és mézeskalácsillat száll, miközben a kedvenc zenéim szólnak és csak jól érezzük magunkat. Számomra a karácsony megnyugvás, év végi pihenő, évértékelés.
A könyv kitűnően visszaadja a hangulatot. Az ajánlója is hívogató: Karácsony. Káprázatos fények az utcákon, készülődés az ünnepekre, tolongó emberek a plázákban. Ki ne tudná elképzelni ezt, vagy, ahogy épp a karácsonyi vásárban áll a tömeg közepén forralt borral és kürtőskaláccsal a kezében, miközben szállingózik a hó és egyszerűen csak érzi az ember, hogy itt a karácsony.
A bevásárlóközpont forgatagában, december 23-án három lány egymás mögé kerül a mozgólépcsőn, éppen akkor, amikor egy prank videónak köszönhetően 14:59-kor hirtelen leáll a szerkezet. A Mindig karácsony Anna, Luca és Bogi történetét meséli, akiknek látszólag semmi közük egymáshoz, sorsukat mégis ezernyi láthatatlan szál köti össze karácsonykor.
Látszólag egyszerű történetről van szó, ami akár lehetne egy kisgyermekeknek szóló mese is, de ez több annál. A való életből merít nagyon is valóságos szituációkat. Szó esik benne sikertelen felvételiről, válásról, munkáról, csalódásokról, influenszerkedésről, és persze szerelemről is. A mai gyermekek és fiatal felnőttek mindennapi vagy kevésbé mindennapi problémáit boncolgatja a kellő komolyság mellett megfelelő mennyiségű humorral. Lesz itt szó magányról, szórakozásról, sikerek eléréséről, tovább lépésről, és természetesen szerelmek is szövődnek.
Szerencsére nem éreztem túlzottnak a szerelmi szálakat, de mint minden ilyen történetben, a happy end a lényeg, és ezért nem is hibáztatom az írónőt, elvégre a nehéz helyzetben lévő embereknek a pozitív végkifejlet ad erőt.
Bemutatja, hogy az élet közel sem egyszerű vagy fekete-fehér, hogy a mi szerencsénk sokszor más balszerencséje, és hogy a jól hangzó programok sokszor nem is olyan jók, minden csak a körülményektől függ. A depresszió és a befelé fordulás káros hatásairól is szó van, de egyáltalán nem lenéző vagy degradáló stílusban, itt is pozitív megközelítést kapunk és a tanulságot, hogy mindig a saját problémánk a legnagyobb, de attól még nem szabad elmerülni benne, a környezetünkre is kell időt és energiát szánni, még ha nem is értik meg a problémánkat.
Ifjúsági irodalom a kategóriája ennek a műnek, én mégis ajánlom idősebbeknek és fiatalabbaknak egyaránt, mert segít más nézőpontot is találni, mint a sajátunk. Segít kicsit más szemszögből közelíteni a dolgokat. Felnőtteknek azért ajánlom, mert a gyermekük bármikor kerülhet olyan szituációba, mint a három lány, és talán segít megoldani. Fiatalabbaknak pedig szintén hasonló okokból ajánlom, merülhetnek ők vagy az idősebb testvérik/barátaik ilyen szituációkba, és talán segít egy kicsit megérteni a másik helyzetét.
Végezetül ajánlom lányoknak és fiúknak egyaránt, mert bár három lányról szól, lányos gondolatokkal, mégis érzésem szerint mindkét nemnek nyújt tanulságot a történet. Ez nem egy tipikus lányregény karácsonyi jelmezbe bújtatva, ezt bárkinek szívesen a kezébe merem adni, mert tanulságos. A tanulás pedig életünk legfontosabb része, mert igazából sosem hagyjuk abba, mindig tanulunk valamit, ami kicsit új, vagy kicsit más, mint amit eddig tudtunk.
Remélem sikerült lehetőleg spoiler-mentes ajánlót írnom, és felkeltenem az érdeklődést a mű iránt! Olvasásban gazdag, szép napokat kívánok nektek!
Nadia Moor, Caminus
0 comments:
Megjegyzés küldése