Korfu, Stephen King, kokain, a Mennyország és egyéb jóságok- HBO Max ajánló

A negyedik ajánlóban következzen az első igazán nagy és eléggé elterjedt streaming szolgáltató kínálatából szemezgetés. Mivel itt már sokkal nagyobb a merítési lehetőség, ezért túl fogom lépni az eddig megszokott 5 ajánlást.

Castle Rock

Stephen King rajongói számára valószínűleg rögtön ismerős lesz ennek a kisvárosnak a neve, ugyanis az író számos története itt játszódik, és már rögtön a nyitó jelenetekben is számos easter egg fellelhető (pl. AZ, Hasznos holmik, Ragyogás, Cujo), szóval valóságos élmény orgia.

A részek azonban nem King egyik történetéből készültek, csak a maltert adják a krimi királyának történetei. A minőségre viszont biztos garancia J.J. Abrams neve, így mindenképpen kezdjetek neki, ha egy kis borzongásra vágytok. (Én nem szeretem a horrort, de ezt simán végig tudtam nézni).

Az első részben találnak a Shawsank börtön (A remény rabjai színhelye) alagsorában egy ketrecbe zárt férfit, amelyet az igazgató öngyilkossága után kutatnak át. A férfi nem beszél, csak Henry Deaver nevét említi meg, aki korábban a kisvárosban lakott, de már elköltözött és ügyvédként dolgozik. Elvállalja az ügyet és megpróbálja kideríteni, hogy mi történhetett az ismeretlennel, valamint a saját múltja darabkáit és Alzheimeres édesanyját (Sissy Spacek szerepeltetése is egy újabb csavar, hiszen ő alakította az 1976-os filmváltozatban a címszereplő Carriet) is megpróbálja összerakni.

A második évad ezzel szemben már másik főhőst állít a középpontba, Annie Wilkes személyében. Bezony, ő az a bizonyos Annie, aki majd a Tortúra elmebeteg Paul Sheldon rajongójává válik és cselekszi meg azokat, amiket a Tortúrában olvashatunk/láthatunk.

Bevallom, én ezt az évadot szerettem jobban.

A sebész

Kórházas sorozatok rajongóinak mindenképpen megnézős ez a széria.

A 20. század elején járunk, amikor is a egészségügyi ellátás, a műtétek és maga az orvoslás még viszonylagos gyerekcipőben járt a mai szinthez képest.  A helyszín New York, ahol is a zseniális, azonban erősen kokainfüggő Dr. Thackery (Clive Owen) egy kisebb színházteremre hasonlító kórházi helyiségben tartja a műtéteket. Ezekre pedig akárki bemehet nézelődni. Ő pedig elhivatottan kísérletezik ki olyan eljárási módokat, amelyek ma már rutin eljárásoknak/műtéteknek számítanak (pl a császármetszést hogyan végezzék el, hogy az édesanya is életben maradjon).

És igen, mai szemmel nézve sok műtét durva hentes munkának tűnik, és ma már tudjuk, hogyan lehetne életben tartani az embereket, vagy pedig a vércsoportjuknak megfelelő vért kapjanak. De mindezeket ki kellett tapasztalni, megtanulni. 

Itt csupán „csak” a kórház dolgozói vannak a középpontban, megismerkedünk a korabeli betegszállítással, az illegálisan elvégzett abortuszok világával, és a sebészetre frissen belépett afroamerikai, de sokkal képzett orvos személyét érő rasszizmussal. Hiszen ő is lehet akármilyen tanult és nagyszerű, a bőrszíne miatt sosem fog előrébb jutni. 

Durellék

Az előzőekhez képest következzen egy könnyedebb darab

A széria alapja Gerald Durell Korfu-trilógiáján (Családom és egyéb állatfajták; a Madarak, vadak, rokonok; Istenek kertje) alapszik, azaz azt az időszakot öleli fel, amikor gyermekkorában az édesanyja úgy dönt, hogy három gyermekével felszámolja angliai életüket és a szigetre költöznek, mert ott jobban ki tudnak jönni a pénzükből, és a családtagoknak is az előnyére válik majd egy kis éghajlatváltozás.

Larry, a legidősebb fiú, írói ambíciókat dédelget, és jószerivel csak az írásnak él, azonban még egy könyvet sem adott ki. Így pillanatnyilag ingatlanközvetítőként nem ad bele a csekélyke házipénztárba. Neki kéne lennie a férfinak a családban, azonban ezt csak annyiban teljesíti, hogy haszontalanabbnál haszontalanabb ötletekkel látja el a családtagjait, így eléggé meglepi, amikor édesanyja egyet elfogad. Így kötnek ki Korfun.

A következő fiú, Larry, csillapíthatatlan rajongással van a fegyverek iránt, kedvenc puskáitól egy percre sem válna meg, okoz is ezzel számos galibát és gondod az édesanyjának és környezetének.

Az egyetlen lány gyermek, Margo, folyamatosan az élet értelmét és a maga útját keresi. Sajnos nem ő a család esze, azonban lelkes feminista.

Végül a legkisebb gyermeket, Gerryt, (a később világhírűvé vált etológus-író) csak az állatok érdeklik, az iskolában állandóan belekötnek. Ő valódi csodabogár, a természet sokkal közelebb áll hozzá, mint a családtagjai, és az állatokkal sokkal könnyebben megtalálja a közös hangot, mint az emberekkel (kivéve, ha a másik fél is elhivatott etológus).

Négy évad, 26 rész az, amíg nyomon követhetjük a Durell család életét rengeteg humorral, gyönyörű környezettel, fordulatos történettel. Az egész széria egy hatalmas életigenlés: ha azt gondoljuk, hogy olyan rossz az életünk, hogy semmi jóra nincs kilátásunk, merjünk változtatni, mert nem csak egy életre szóló kalanddal gazdagodhatunk, hanem bizony azt is megtapasztalhatjuk, hogy mire vagyunk képesek egy teljesen új környezetben. Mert az is előfordulhat, hogy a szép újra kezdést beárnyékolja az, hogy az a lakhely, amire a pénzünkből futja csak, annyira le van robbanva, hogy még bútorok sincsenek benne, csak állatok és pókhálók.

Gentleman Jack

A valós történetet feldolgozó sorozat főhőse Anne Lister, aki az 1800-as évek elején élt Halifaxben. Egyszerre volt földbirtokos, iparos, világutazó és menthetetlen rajongója a női nemnek. Maga szedte be bérlői tartozását, szénbányát nyitott a birtokán és utazásai során számos asszonyt csábított el. Többek között matematikai jelekből és ógörög betűkből kialakított saját titkosírásával írt naplójában (élete 49 éve alatt 7720 oldalon több, mint 5 millió szót írt le, 26 kötetnyi naplója az UNESCO Világemlékezeti Listájára is felkerült) mindent feljegyzett, ami vele történt, 1834-ben pedig „feleségül vett” egy gazdag nemes hölgyet (sok történész ezt tartja Nagy-Britannia első nők között kötött frigyének).

Felvilágosult, izgalmas gondolkodó volt, aki politizált is, valamint utazásai során a kor jeles professzorait kereste fel, mivel hivatalosan nőként nem mehetett egyetemre. Családja elnézte különcségeit, és nem is nagyon kényszerítették férjhez menésre, ugyanis a házasságkötés után a birtokok és a vagyonuk a férjre szállt volna.  Listert szeretői Frednek, míg Halifax lakói Gentleman Jacknek hívták (innen a sorozat címe is). Veszélyes korban élt, ugyanis a 19. században a férfiak homoszexualitását halállal büntették, a nők között szövődő ilyen kapcsolatot viszont el sem tudták képzelni.

A részek ugyanolyan pattogóak, gyors folyásúak, mint amilyen Lister karaktere. Alig tud nyugton maradni, mindig hajtja valami: vagy a tudásvágy, vagy a kaland, vagy egy újabb nő meghódítása. A főhősünk többször is lebontja a negyedik falat és kibeszél hozzánk, többször elmagyarázva dolgokat, de ezek inkább humoros megjegyzések, mint tanító jellegűek.

Csodatevők

Ennek az antológia sorozatnak a négy évadát Steve Buscemi, Daniel Radcliffe, Geraldine Viswanathan színészek által életre keltett különböző korokban és helyeken élő lények kötik össze. Szándékosan nem írok embert, mert az első évadban a Mennyország a helyszín, ahol is Isten eldönti egy rossz napján (és az emberiség állapotát látva), hogy a világ megérett a pusztulásra… azonban 2 angyal kialkudik tőle 2 hét haladékot. Fogadást kötnek: ha sikerül ezen idő alatt az imák megválaszolásával foglalkozó 2 munkatársnak egy lehetetlen imát teljesíteniük. akkor a Föld megmenekül.

A Mennyország itt nem az a hely, amit mi elképzelünk, sokkal inkább egy gyárként működik, ahol a dolgozók végzik el a feladatokat, Isten már régen elengedte a gyeplőt, sokkal inkább hedonista életmódot űz.

A második évadban a középkorba csöppenünk. Főhőseink itt már hús-vér emberek, van köztük királyi herceg, városi ganéjlapátoló, eszes fiatal lány. Itt még magasabb szintre emelkedik a paródia, és a legváratlanabb helyeken tűnik fel a 21. század: kocsmakvíz, talkshow, szakmai konferencia és még sok egyéb formájában. Bevallom, nekem ez volt a kedvencem, egyszerűen nem lehetett abbahagyni a nevetést.

A harmadik etap a Vadnyugatra kalauzol el minket, 1844-be. A Radcliffe által alakított tiszteletes egy jobb élet reményében indul el településének lakóival Oregon felé. Az úton különböző kalandokba és érdekes, olykor hírhedt emberekbe botlanak. Sajnos erre az évadra már erősen elfogyott az üdítően frappáns számos fricska, ötletsor, paródiksztikus helyzet, alapszituáció, amik olyan jókká tették az első kettőt.

A negyedik évad főhősére, egy pusztaság hadurára (akit Daniel Radcliffe alakít) rátalál a szerelem egy őt megölni szándékozó nő személyében (Geraldine Viswanathan), majd a pár letelepedik egy sivatagi roncstelepülésen egy házikóban.

Perry Mason

Az USA a nagy világválság nyűgeit nyomja. 1931. karácsonya előtt egy gyermekrablás borzolja a kedélyeket Los Angeles megfásult lakossága körében. A gyermekrablás nem ér jó véget, a rendőrség mellett egy magánnyomozó, Perry Mason is megbízást kap a családtól, hogy kiderüljön, ki volt az elkövető.

Főhősünk I. világháborút megjárt katonaember, alkoholista, a családja is elhagyta, édesapja jobb napokat is látott farmján húzza meg magát akkor, amikor nem a nyomokat keresi/követi.

A sorozat nagyon jól hozza a világválság súlya alatt megroppant társadalom elkeseredettségét, a képi világ szürkés barnás, a főszereplőnkről sem egyértelműen tudjuk megállapítani, hogy pozitív hős lesz-e a történet végére.

A zenei aláfestés meg igazán libabőrös, a részek végig izgalmasak.

A híd

Bevallom, nagyon ritkán néztem eddigi életem során valóságshow-t, ugyanis egyáltalán nem érdekel, hogy egy bezárt házban a kamerák előtt mit csinálnak a bentlakók.

Aztán egyszer csak ráakadtam erre a verzióra, amely ugyan reality, de a nívósabb fajtából.

Az alapszituáció nagyon egyszerű: adott 14 játékos, akiknek a romániai Bélesi tónál kell együtt dolgozva egy 250 méteres hidat megadott idő alatt megépíteniük. Persze, ez így nem lenne túl izgalmas, így többször is váratlan döntések elé kerülnek, ott a tó partján kell mindent kitalálniuk, megtervezniük, és kivitelezniük. Ha elsőre elbuknak, tovább próbálkozniuk, és lehetőség szerint a lehető leggördülékenyebben együtt dolgozniuk, mert a tét óriási: egyikük 30 millió forintot nyerhet a végén.

Az első részben elhangzik, hogy mindenkinek van valami képessége, amit a csapat kamatoztatni tud, de ugye nem feltétlenül fog ez valóban így történni. És mivel nagyon különböző személyiségű, hátterű és intenzitású embereket zártak össze már-már spártai körülmények között, természetesen elkerülhetetlen a súrlódás.

A környezet valami fantasztikus, igazi elemi erővel ható természet. Aki járt már valaha Erdélyben, az pontosan tudja, hogy mire gondolok. Aki pedig még nem, ez után a sorozat után biztosan kedvet kap. Mindösszesen 7, közel egy órás rész készült, és a végére minden felgyorsul, de egy pillanatra sem lehet hiányérzetük. Ha csak annyi nem, hogy máris néznénk a következő évadot.

Szerencse/ A Fortuna legendája

Ez a sorozat egy képregény, a Fekete hattyú kincse adaptációja, és egy nagyon érdekes valós eseményt dolgoz fel a 200-es évekből.

A történet középpontjában a Stanley Tucci által megformált cégvezető áll, aki embereivel a tengerfenekeket kutatja elsüllyedt hajók, azok rakományai, azaz kincsek után. És egyszer csak úgy tűnik, hogy ez a modern kalóz cég belenyúl a tutiba: minden bizonnyal rátalálnak egy 500 milliós zsákmányt érő hajóroncsra a spanyol partoknál. Próbálják, azonban nem tudják teljesen titokban tartani a felfedezésüket: pár spanyol hivatalnok a kulturális minisztériumtól és az örökségvédelemtől arra kezd gyanakodni, hogy a meglelt hajó minden bizonnyal spanyol és az ő országukat illeti. Így egy amerikai, tengeri joggal foglalkozó jogásszal összefognak és perbe kezdenek a jogos jussukért.

Egyszerre bírósági dráma, illetve politikai thriller, jól nyakon öntve kellő kalanddal, történelmi szállal és remek színészi alakításokkal. 

+ Belleville randevú-Francia rémes

Utoljára következzen egy film ajánlója, amely 2004-ben legjobb animációs film és legjobb eredeti filmzene kategóriában Oscar-jelölt volt, azonban méltatlanul kevesen ismerik.

A főszereplő Madame Souza, egy portugál bevándorló nagymama, aki Franciaországban neveli árva unokáját, Championt és Bruno kutyájukat. A kisfiú egyetlen kedvtelése a kerékpározás, és célja, hogy egyszer megnyerhesse a Tour de France-t. Madame Souza pedig nem tehet mást, hogy a lehető legtöbb időt tölthesse vele, az edzője lesz. Semmiféle tapasztalata sincs semelyiküknek sem, józan paraszti ésszel állítják össze az edzéstervet ésa lehető legpontosabban hajtják végre azt. 

Végül elérkezik a verseny napja, a fiút azonban elrabolja tekerés közben a francia maffia, hogy a biciklisták fáradhatatlan kitartását és erejét kísérleti szerencsejáték bizniszükben kamatoztathassák.

A csípőficamos nagymama és a vonatmániás kutya tehát nem tehet mást, felkerekedik és némi segítséggel megpróbálja megtalálni az elveszett hozzátartozójukat. Kalandjaik során összetalálkoznak a Belleville Trioval, a 30-as évek letűnt jazz csillagaival. A három énekes pedig roppant szórakoztató szereplőkké válnak, és rettentő szegénységük ötletesen kerül felhasználásra (pl a zenei aláfestéseknél). 

A történet az élet és a szeretet keserédes bemutatása, a film pedig különös képi világa, groteszk jellege miatt lesz roppant szerethető. 

Írta: Tekergő Hedvig, Solaris