Ez a kötet sem egy friss megjelenés, még a 90-es években került a először a polcokra. Azóta természetesen több bővítésen is átesett, hiszen fejlődött a tudomány. A mű szerzői Isaac Wilson és Jerome Clour, két nagy csillagász. A két varázsló a francia Beauxbatons növendékei voltak, majd mindketten Amerikába mentek, hogy mélyebben elmerüljenek ebben a szakágban. Jelenleg a NASA munkatársaiként segítik a muglikat.
A könyv egy bevezetővel indul, ami leginkább a tudományos háttérről szól. Összefoglalják a csillagászat tudományának kezdeteit a jelenkorig. Természetesen ez nagyon foghíjas, sok mindenről nem beszélnek benne. A legfontosabb neveket, felfedezéseket említik csak.
A könyv két nagy fejezete az Északi és Déli félteke. Mindkét féltekéről más-más csillagképeket látunk, ezért fontosnak tartották ezt a beosztást. Mivel a szerzők mindketten az Északi féltekéről származnak, így először azok vették sorra.
A csillagképeket, csillagokat látszólag random sorrendben mutatják be, nem lehet tudni ennek a miértjét. Mindegyikhez felsorolják a tudományos ismereteket, de nem adnak bővebb információt ezekről. A leírásokban pusztán az szerepel, mikre lehet alkalmazni a varázsvilágban. Írnak arról, hogy ha az adott csillag hatással van egy bájitalra, vagy egy növény fejlődésére.
Szinte mindegyikhez tartozik jóslással kapcsolatos magyarázat is, mint tudjuk a kentaurok sokat jósolnak a csillagokból. Ehhez állítólag beszélgettek a lényekkel is, de hogy ez mennyire igaz, vagy csak legenda, azt nem árulták el. Amennyiben így volt, úgy feltehetően titoktartási szerződést kötöttek (vagy akár letették a Megszeghetetlen esküt).
A mugliktól vett képeket találhatunk a kötetben. Minden egyes csillaghoz, csillagképhez csatoltak egy képet, hogy könnyen felismerjük az éjszakai égbolton. A képeken jobban ki van emelve az adott csillag(kép), így azoknak a a környezetét is látjuk.
A kötet elején és végén található egy-egy kihajtogatható térkép. Az elején az északi, a végén a déli csillagtérképet látjuk. Ennek segítségével megfigyelhetjük melyek állnak egymáshoz közel vagy épp távol. A legújabb kiadásában adnak a kötethez egy „bolygót”, mellyel bemutatják, melyik féltekéről miket láthatunk. Ennek segítségével a két félteke csillagait egymáshoz képest is be tudjuk azonosítani.
A kötetet elsősorban azoknak ajánlom, akik érdeklődnek az Asztronómia iránt, mivel nagyon hasznos lehet a tanulmányaink során. De természetesen bárki megveheti, mindenki hasznos információkat fog benne találni!
Írta: Júlia Snape, Solaris
0 comments:
Megjegyzés küldése