2022. december 13., kedd
Rejtvény 4.
Kis karácsony, filmes lista
A karácsonyt a filmek sem kerülhetik meg. A következő listával azt szeretném megmutatni, hogy az Igazából szerelem, a Grincs és a Reszkessetek betörők szentháromságon kívül is vannak nagyon jó filmek. Rengeteg cím felmerült, azonban korlátozott helyünk volt, így fájó szívvel, de ki kellett hagynom a Drágán add az életed!-et, a Holidayt vagy a Karácsonyi vakációt. Azonban remélem, hogy sikerült olyan karácsonyi filmeket összeszedni, amelyek között mindenki megtalálja a saját ízlésének leginkább megfelelőt.
Polar Expressz
Majdnem mágikus karácsonyfa dekor
Kedves Olvasó!
Minden vasárnap újabb gyertya gyullad fel az adventi koszorún, ezzel is jelezve a karácsony sebes közeledtét. És bár nyakunkon az ünnepek, még pont van annyi időnk, hogy egy kicsit kihasználjuk az utolsó nagybevásárlás előtti hajszát és a boltokat, üzleteket ellepő tömegek elől kicsit nyugalomba vonulva az otthonunk melegében alkossunk valamit egy kellemes karácsonyi album meghallgatása mellet egy forrócsoki (vagy forraltbor, kinek mi 😊) társaságában.
A mai egy alapvetően nagyon egyszerűen elkészíthető, azonban annál sokoldalúbban felhasználható projekt, ami remélem, a Te hasznodra is válik majd! 😊
Mire lesz szükséged?
- színes papírokra
- ollóra
És tulajdonképpen ennyi. Ugye milyen egyszerű? A színes papírok lehetnek vastagabb karton anyagúak, vagy akár vékonyabb, hagyományos nyomtatópapír minőségűek, de foghatsz akár egy szebb csomagolópapírt, bármivel működik és ugyanolyan szuper lesz.
Így készítsd el:
Ha alapvetően nem négyzet alakú a papírod, vágj le egy négyzet alakot a téglalapodból (1-2. kép). Ez után a négyzetedet hajtsd meg mind átlósan, mind hosszában az összes irányban, ezek a hajtások lesznek a segédvonalaid (3. kép). A 4. kép mintájára hajtsd egy háromszögbe a papírodat. Ezt követően a két oldalát a papírnak hajtsd a középvonalhoz az 5. képen látható módon, ezt ismételd meg a másik oldalon is. Ez után egyesével mind a négy középre hajtott fülecskét hajtsd ki oldalra, majd „fordítsd” befelé a hajtásai mentén és így hajtsd vissza a középvonalhoz (6-7. kép). Ha mind a 4 fülecskét befordítottad, a 8. képen látható módon kell kinéznie a papírodnak. Ezt követően vágd le az alsó túllógó részeket egy olló segítségével, így fogod megkapni a kis karácsonyfánk alapját (9. kép). Ejts egy-egy bevágást a háromszögforma mindkét oldalán, kb 3 egyforma részre osztva azt (10. kép). Majd a 11. képen látható módon minden egyes kis fülecskén hajtogasd fel a vágások mentén a papír szélét egy kicsit, ezzel adva dimenziót a fának (12. kép).
Ha vastagabb papírral dolgozol, egyértelműen nehezebben tudod hajtogatni a papírt, ilyenkor érdemes mondjuk a körmöddel (de vigyázz rá!), vagy például az ollóddal kicsit ráerősíteni a hajtogatásokra. Ugyanakkor keményebb papírból készült fa stabilabban meg is tud állni a saját „lábán”, így akár asztaldíszként is funkcionálhat. Ha kisebb méretben készíted el, a tetejére egy lyukacskát ütve és abba egy szép szalagot vagy cérnát fűzve kitűnő karácsonyfadísz lehet belőle, puhább papírból elkészítve hasonló módon pedig akár ajándékkísérőként is jól használható (én többször alkalmaztam már ezt a módszert és nagy sikert szokott aratni). Emellett viszonylag gyorsan elkészül, kevés dologra van szükséged hozzá és a rendelkezésedre álló papírok minőségétől függően rengeteg variációban elkészülhet, úgyhogy bátran állj neki elkészíteni! 😊
Jó alkotást kívánok!
Írta: Juniper Rue, Arcanus
Varázskönyv lapok
Kedves Olvasó!
Remélem sok örömet tudtam okozni a Grimoire lapokkal, és hogy legalább ekkorát fogok szerezni a szintén letölthető Varázskönyv lapokkal. Az előző cikkemben ajánlottakhoz képest kicsi változtatással hoztam növényhez, kristályhoz, gombához valót, azonban az olaj most kimarad. Cserébe füstölő és gyertya dekorált lapjaim is vannak a már megszokott, két oldalas módon Word és PDF mentéssel, mindkét esetben egyszínűen, hogy színezhető, színes papírra nyomtatható módon még egyedibbé tehessétek. Valamint aki az olajhoz is szeretett volna lapot, vagy ezeken kívül bármi máshoz, ami nekem esetleg nem jutott az eszembe, „ÜRES” megnevezéssel utólag dekorálható kétoldalas is van a linken található csomagomban.
A letölthető lapok, és matricák itt találhatóak. A linkre kattintva még egy újabb, immár kétszer több dekort tartalmazó matrica- és pergamencetli csomag is megtalálható, ezek mindegyike jpg, png, valamint Gimp-ben megnyitható xcf fájlként is feltöltésre került azon boszorkányokra és varázslókra gondolva, akik szívesebben dekorálnak és vezetnek Varázskönyvet a számítógépükön. Ezek is szintén egyszínűek, színezhetők.
A lapok letöltés és nyomtatás után is dekorálhatóak, például a
gyertyáknál csak egyetlen színhez van megalkotva a dekoráció, de a második,
üres oldalra egy komplett szín-megfelelési felsorolás is kényelmesen elfér. A
matricák esetében a méretezéssel érdemes kicsit eljátszadozni, hogy jobban
igényre legyenek igazítva, hiszen amíg nekem egy kicsi pók is bőven elég nagy,
addig lehet, hogy másnak az túl kicsi.
A következő számban egy kis barkácsolós cikkel jövök, amiben megmutatom, hogyan lehet ezekből a
kinyomtatott lapokból hajtogatást követően kivehető lapú, mappás jellegű Árnyak
Könyvét készíteni. Továbbá aki már egy fixebb verzióra vágyik, azoknak a fűzött,
kötött verzió is bemutatásra kerül a különleges könyvjelzők behelyezésével
együtt.
Írta: Haddiyya Amjad
Interjú Ercon Black professzorral
Ercon Black professzor 2016 óta tagja a Grácia közösségének. A süveg a Solarisba sorolta, miután tanársegédként legendás lények gondozását tanított, ő lett a Grácia McGalagonya, ugyanis átvátoztatástant oktat Liza McDevon professzor nyugalmazása óta. Karaktere nagyon szereti a legendás lényeket is, Merlin, az üregi bagoly hű társa már hosszú évek óta. Gráciás pályafutása elején esetlen diák volt, aki gyakran megtalálta a becsapós lépcsőfokokat, és legurult a lépcsőn, felrobbantotta a bájitaltan házit, de ezt sikerült kinőnie.
Lux Hanna mugliként angol és olasz fordítónak tanul, Budapesten él, kedvenc bútordarabja a hatalmas könyvespolca, amelyről nap mint nap szemezget.
Kitana: Először is köszönöm, hogy
elfogadtad a felkérésemet. Hogy kerültél kapcsolatba a Harry Potter világával?
Ercon:
Általános iskolás koromban anyukám olvasta fel nekem és öcsémnek az első részt
esti mese gyanánt, mert ő is nagyon szerette. A további hat kötetet már magam
olvastam el kevesebb, mint egy hónap alatt. Körülbelül tíz-tizenegy éves
lehetettem akkor. Azonnal magával ragadott.
Kitana: Ez igazán nem semmi ennyi
idősen! Ezután mennyi idővel később és hogyan kerültél kapcsolatba a Gráciával?
Ercon:
Nem közvetlen az olvasás után, hanem jóval később láttam meg a facebook
hirdetést. Nagyon szeretek olvasni és írni is, és így nagyon megtetszett a
szerepjátékos aspektusa is. Ki akartam próbálni, hogy milyen érzés más karakter
bőrébe bújni.
Kitana: Akkor ezek szerint az írás
sem áll tőled messze. Miket szoktál írni?
Ercon: Amikor van időm, szívesen írok, habár a törekvéseim ellenére az időhiány miatt mostanában kevés a motivációm. Inkább komolyabb hangvételű, drámai-lélektani műveket írok, de a romantikus vonalat sem szoktam teljesen mellőzni a történeteimből.
Kitana: Mennyire más diáknak és
tanárnak lenni a Gráciában?
Ercon: Sajnos tanárként kevésbé vagyok aktív. Nyilván szerepet játszik ebben, hogy a mugli életem is átalakult azóta. Diákként rengeteget szerepjátékoztam, több ezek közül olvasható még a fórumon is. Az egyik kedvencemet sokszor visszaolvastam már. A történet szerint Vanessa A. Pellax professzor varázsgömböket hagyott szét a Roxfort Expresszen, amik furcsa dolgokat tettek azzal, aki hozzájuk ért. Én vámpírrá változtam. Mikio pedig gyíkemberré. A raktárban pedig egy nagy harcjelenettel zárult a történet.
Kitana: Akkor ezt a történetet
szívből ajánljuk a kedves olvasóknak is!
Ercon:
Igen, mindenképp!
Kitana: Igazán jól hangzik, én
biztosan elolvasom. Van-e más fandom, ami megfogott, a Harry Potter világán
kívül?
Ercon:
Mivel sokat olvasok, sok fandomot érzek magamhoz közel. A teljesség igénye
nélkül Percy Jackson és a Csontváros világa is megfogott, de nem is tudnám
mindet felsorolni, ahogy itt végignézek a könyvespolcomon.
Kitana: Mi a kedvenc könyved?
Ercon:
Mivel tényleg sok műfajban olvasok, és nehéz egy drámai művet egy könnyedebbel
összehasonlítani, ezért általában a Kis herceget szoktam kedvenc könyvemként
megjelölni, mert elképesztően sokat tud adni nekem minden egyes újraolvasásnál.
Kitana: Ha csak egy varázstárgyat
választhatnál a varázsvilágból, mi lenne az?
Ercon:
Szívesen elfogadnám Hermione táskáját, ki tudnám benne tölteni a teret, azt
hiszem.
Kitana: Honnan ered az Ercon név?
Még nem hallottam sehol.
Ercon:
Egy időben nagyon szerettem neveket kitalálni, ezt is én találtam ki.
Kitana: Mesélnél kicsit a mugli életedről is?
Ercon: Tanulok, fordítok az időm nagy részében, de nemsokára fél évre Olaszországba megyek Erasmussal. Nagyon hangulatos helyre megyünk, már várom!
Kitana: Marad-e időd hobbira?
Ercon:
Az olvasás mellett szeretek rajzolni, ami szintén ihlethez kötött nálam. Ha
van, ami megfog, akkor szívesen alkotok.
Kitana: Melyik ház tulajdonságai
illenek rád a legjobban?
Ercon:
A Gráciás házak közül kezdetben a Caminus tulajdonságait is felleltem magamban,
de a Solaris közösségében fantasztikusan érzem magam, így nagyon örülök, hogy
ide kerültem. A klasszikus házak közül pedig egyértelműen griffendélesnek érzem
magam.
Kitana: Ki a kedvenc szereplőd?
Ercon:
Kezdettől fogva a szívem csücskei a Weasley ikrek, mivel különleges és vicces
karakterek, akiknek ugyan mindig van vaj a fülük mögött, de mindig
segítőkészek, és lehet rájuk számítani. A női karakterek közül pedig McGalagony professzor fogott meg.
Kitana: Van-e olyan szereplő, akit
mindenki szeret, de te nem?
Ercon:
Dumbledore indítékait ugyan értem, de nem tudtam kedvelni mégsem soha.
Kitana: Van-e olyan szereplő, akit
szerinted méltatlanul mellőznek?
Ercon: Ronnal kapcsolatban érzem, hogy sokan nem kedvelik, és sosem értettem, hogy miért. Ron erényeit sokan nem látják vagy félreértik, persze ő is csinál néha hülyeségeket, de mindenki más is.
Kitana: Ha ellátogathatnál egy fantázia világba vagy más történelmi korba, akkor melyik lenne az?
Kitana: Milyen legendás lényt
gondoznál szívesen? Mugli életedben van-e háziállatod?
Ercon:
Egy törpegolymókkal nem lehet mellélőni, azok valami imádnivalóak, szívesen
elfogadnék egyet. Mugliként nincs állatom.
Kitana: Mi az, amit neked nyújtott a
Grácia és van-e esetleg valami, amit te szeretnél megosztani magadról az
olvasókkal?
Ercon:
Az biztos, hogy nem számítottam rá, hogy egy ilyen összetartó közösség tagja
leszek. Az első találkozón, ahova elmentem csupa tanár volt, egy-két diákkal,
de már akkor láttam, hogy ez egy olyan közösség, amit meg kell tartanom.
Kitana: Köszönöm szépen, hogy a
rendelkezésünkre álltál!
Ercon:
Én köszönöm!
Írta: Stramarius Kitana, Caminus
Roxfortba megyünk
Kedves Olvasó!
A mai játékunk egy kártyajáték lesz, név szerint a Roxfortba megyek (I’m going to Hogwarts)

Maga a játék
egy memóriajáték, ami nyolcéves kortól ajánlott 3-5 fő számára. Szerintem
ötéves kortól már játszható és nem követeli meg a Harry Potter univerzum
ismeretét. Kerek száz darab kártyánk van a dobozban: törzskártya, tárgy kártya,
dobókártya, forduló jelző kártya és sorállító kártya. A célunk, hogy a
törzskártyánkon szereplő minden egyes tárgyat megszerezzünk. Emlékeznünk kell a
tárgykártyák sorára és helyes sorrendjére, ami minden fordulóval egyre hosszabb
lesz.
Először minden játékos húz egy törzskártyát, amit maga elé helyez felfordítva és egy dobókártyát. A tárgykártyákat a maradék dobókártyákkal összekeverjük és lefordítva középre tesszük, ez lesz a húzópakli. A sorállító kártyát is az asztalra helyezzük felfordítva, az első játékos magához veszi a forduló jelző kártyát és kezdetét veszi a játék.
A első játékos megkezdi a játékot, és azt mondja: „Roxfortba megyek, és viszek magammal…” húz a pakliból és meg nevezi a rajta szereplő tárgyat, majd lefordítva a sorállító kártya mellé helyezi. Ez a kezdete a tárgyak sorának. A játékosoknak minden fordulóban, amikor rájuk kerül a sor, fel kell sorolniuk az eddigi összes felhúzott tárgykártyát a megfelelő sorrendben. Ha megakad, felhasználhatja a dobókártyát, amivel átugorhatja a saját fordulóját és ezáltal a következő játékos jön.
Ha valaki hibázik a kör véget ér és kezdetét veszi a
tárgyak begyűjtése. Felfordítjuk a kártyákat és aki utoljára helyesen el tudta
mondani a sort, az ő kezdésével mindenki kiveszi a számára értékes tárgykártyát.
Aki hibázott vagy tévesen hibáztatott valakit, nem vehet fel tárgykártyát. Ha a
begyűjtésnek vége, a maradék felfordított tárgykártya egy dobópakliba megy. A forduló
jelző kártya balra vándorol és új forduló veszi kezdetét. Az nyer, akinek
sikerül a törzskártyáján lévő összes tárgyat megszereznie.
Kisebb
baráti összejöveteleknél vagy családi délutánokon remek választás ez a kis
memória játék. Mi a kisebb gyerkőcökkel is jókat játszunk vele, a tárgyak
neveit hamar megtanulják és számukra is élvezetes kikapcsolódást nyújt.
Köszönöm,
hogy elolvastad!
Írta:
Samantha Krüger, Solaris
Habos-babos puding
Kedves Boszi olvasók!
Hoztam
Nektek egy igazán csajos (bocsi fiúk :D), színes pudingot. Igazából a színvilágnak és a díszítésnek is csak a képzelet szab határt. Készítsétek el minél színesebben!
Várom a baglyokat az elkészült fotókkal és élményekkel.
Hozzávalók:
•
5 dl tej (én laktózmenteset használok)
•
1 csomag vaníliás pudingpor, de használhatunk
tejszín ízűt is
•
3-4 evőkanál cukor
•
ételfesték, amilyen színeket szeretnél
•
dekoráció pl.: dekorgyöngy, cukor hópehely,
csokicsepp, bármilyen dekorcukor
•
a tálaláshoz pár tálka (érdemes átlátszót választani,
hogy lássuk a gyönyörű színeket
Elkészítés:
Minden alapanyagot előkészítünk, kimérünk.
A tejben elkeverjük a pudingport és a cukrot, majd folyamatos kevergetés mellett elkezdjük főzni. Pár perc után lejjebb vesszük a lángot, nehogy odaégjen. Ha elkészült, akkor szétosztjuk és ételfestéket keverünk bele. Mindegyik kis adag más színű legyen. Én most alulra a natúr pudingot tettem. Majd tettem bele piros ételfestéket, attól lett erős rózsaszín. Másik adagba tettem lila ételfestéket. Ezeket kanál segítségével egymásra halmoztam. Érdemes rétegenként 1-1 percet várni, hogy a pudingon hártya keletkezzen és ezáltal nem mosódnak össze a színek. Ha a rétegezéssel megvagyunk jöhet a dekoráció. Én most dekorgyöngyöt és cukor hópelyhet használtam, de bátran dekoráljatok mindenféle finomsággal. Az elkészült finomságokat lehűtve fogyaszthatjuk, szerintem úgy a legfinomabb :)
Jó étvágyat!
Írta:
Jane Black, Caminus
2022. november 23., szerda
Rejtvény 3.
Kedves Diákok!
Következzenek a harmadik Boszi harmadik fejtörői.
Kitana ezúttal egy anagramma rejtvénnyel készült nektek, amelyben kevésbé ismert Harry Potter karakterek neveit rejtette el. A helyes megfejtőknek 12 pont ütheti a markát. Részmegoldást is elfogadunk.
FOLT ODUMBUL
GENBO DOB
LORD FIGO NOMM
TINA CICAGA MEGLES
DORA RIANA LEBMUDE
NE LESS ANHIPILUG
A másik a már megszokott kérdezz-felelek, melyek megválaszolása most is kívánhat némi gondolkodást, keresgélést. Most is felhívjuk a figyelmeteket, hogy nem biztos, hogy mindenre a Boszi hasábjain találjátok a megfejtést, de azt megígérhetjük, hogy ha olvassátok a cikkeinket, akkor azokban találhattok segítséget.
2. A letölthető matricán található rúnának mi a neve?
4. Mi kell ahhoz, hogy valaki rendes boszorkány legyen?
5. Henry Fonda másik klasszikus filmjében eleinte egyedül áll az igazságszolgáltatás oldalán, később sikerül másokat is a jó oldalra csábítani. Mi a film címe és ki rendezte?
Jó szórakozást kívánunk!
Írták: Stramarius Kitana és Tekergő Hedvig
Pénz a filmekben
A lista most is szubjektív.
Volt egyszer egy vadnyugat (Once Upon a Time in the West, 1968)
Egy fiatal nő, Jill (Claudia Cardinale) érkezik az
isten háta mögött élő új családjához. Azonban elkésett, már csak a holttestjeik
várják az esküvői lakoma helyett. Hamar kiderül, hogy a tettes Frank (Henry
Fonda) és a bandája, és hogy telek spekuláció áll a gyilkosságok hátterében,
hiszen a vasút tulajdonosa meg akarja szerezni McBain földjét. A számításukba
azonban hiba csúszik: az özvegy ahelyett, hogy csapot-papot hátrahagyna, marad.
Ráadásul még segítői is lesznek: a szűkszavú Harmonika (Charles Bronson) és a
helyi banditavezér, Cheyenne (Jason Robards) személyében.
Mivel is kezdhetnénk, mint egy igazi klasszikussal.
Itt a kisember küzdelmének lehetünk szemtanúi, na de milyen remekül ábrázolt
harcnak. Frank kivételével semelyik főszereplőről sem mondhatjuk egyértelműen,
hogy jó, hiszen Cheyenne banditavezér, míg Harmonika és Jill múltja is eléggé
ködös. A poros vadnyugaton játszódó történetben szemtanúi lehetünk Cheyenne és
Harmonika barátságának, a két férfi vállvetve küzd azért, hogy megakadályozza
Frank terveit.
Maverick
(1994)
Bret Maverick (Mel Gibson) leghőbb vágya, hogy részt
vehessen az ötnapos pókerbajnokságon, melynek fődíja 500 000 dollár, a
részvételi díj pedig 25 000 dollár. A bökkenő azonban itt van, hiszen 3 000
dollár még hiányzik az induláshoz. Mit tehet hát mást a hősünk, mint hogy útnak
indul, és furmányos cselekkel megpróbálja megszerezni a pénzt. Kalandjai során
összehozza a sors a bájos Annabellel (Jodi Foster), néhány vérmes indiánnal és
pár marcona banditával. Ráadásul ez utóbbiak még a halálát is akarják.
Ha már a vadnyugaton jártunk, akkor maradjunk még egy
film erejéig, azonban most a western-vígjáték kategóriájában. A történet egy
őrült kalandfilm, mely nagyszerű jellem- és helyzetkomikumok sorozatát kínálja.
A karakterek (kiemelkedik még James Garner és James Coburn figurája) mindegyike
szerethető, és végig szurkolunk nekik, hogy eljussanak a pókerbajnokság
helyszínéül szolgáló hajóra.
A nagy
fehérség (The Big White, 2005)
Paul Barnell (Robin Williams) hullát talál a
szemetesben, amivel megoldódni látszik súlyos anyagi problémája: ugyanis így
fel tudja venni az évek óta eltűnt öccse után járó biztosítási összeget.
Azonban a hulla egyáltalán nem hasonlít a testvéréhez, így komoly
"átalakításokat" kell végeznie a holttesten. A biztosító ezután
fizet, azonban az egyik ügynök nem nagyon hisz Barnellnek, így nyomozni kezd.
Ha ez még mind nem lenne elég, akkor két nehézfiú is keresni kezdi a hullát,
hiszen nem értik, hova tűnt a kukában tárolt áldozatuk. Végül pedig, ha még nem
lenne elég nagy káosz, akkor hamarosan a bratyó is előkerül, és nem is tűnik
olyan nagyon halottnak.
Ez a 2005-ben készült film Alaszka egyik hófödte
településén játszódó vérbeli fekete komédia, a már említett Robin Williamsen
kívül Holly Hunter, Woody Harrelson és Giovanni Ribisi tálalásában. Ha
a Volt egyszer egy vadnyugatnál azt írtam, hogy a kisember harcáról szól,
akkor ez itt hatványozottan érvényes. Barnell figurája nem rossz ember, csak a
rossz világ hatására válik hazug emberré. Egy szerencsétlen alak, aki a
döntései következtében egyre kevésbé lesz a tettei irányítója/alakítója. Hunter
egy Tourette-szindrómát színlelő, boldogtalan, bolond nőszemélyt, Barnell
feleségét alakítja. Ribisi törtető biztosítási ügynökként nem válik negatív
karakterré, annak ellenére, hogy tudjuk: a célja, hogy lefülelje főhősünket.
Harrelson keveset szerepel, mégis roppant emlékezetes lesz agresszív baromként.
Ocean's
trilógia (Ocean's eleven; Ocean's twelve; Ocean's thirteen)
A sztori kulcsszereplője Danny Ocean (George Clooney),
akinek a történetét akkor ismerjük meg, amikor frissen szabadul a börtönből. Az
első részben még sehova sem tart az élete: elhagyta őt a felesége (Julia
Roberts) és semmi pénze nincsen, így már a szabadulása utáni napon egy nagy
balhén gondolkozik. Nagyszabású rablást tervez, ám ehhez szüksége van tizenegy
emberre, mindegyikük valaminek a specialistája (Brad Pitt, Matt Damon, Don
Cheadle, Bernie Mac, Casey Affleck, Scott Caan, Elliot Gould). Danny nagyvadra
megy rögtön, Terry Benedict (Andy Garcia) kaszinóját tervezi kirabolni, aki nem
mellesleg az ex-nejét is megszerezte.
A második részben Benedict rábukkan a rablóbanda
tagjaira, és vissza akarja kapni a pénzét. Mivel ez elég nehezen teljesíthető a
megcsappant dollármennyiségnek köszönhetően – hiszen a hőseink úgy
érezték, hogy minél hamarabb a megérdemelt jutalom fenekére kell csapniuk –,
így nem marad más választásuk, még nagyobb zsákmányra indulnak.
A harmadik részben már nem Danny akar bosszút állni,
hanem egy másik csapattag, Reuben (Elliott Gould), aki arra készült, hogy az
intő jelek ellenére Las Vegas leggátlástalanabb üzletemberével, Willy Banksszel
(Al Pacino) közös kaszinóhotelt nyisson. Azonban Banks átverte őt, s ez
olyannyira megviselte, hogy szívrohamot kapott. A csapat bosszút esküszik.
A szélhámos filmek (heist-moviek) egyik legjobb
képviselőjéről van szó. A banda által végrehajtott akciók látványosak és
furmányosak. Csupa jól megírt karakternek szurkolhatunk.
Oscar (1991)
Amerika a szesztilalom idején. Angelo „Franco”
Provolone apja halálos ágyánál azt a felelőtlen ígéretet teszi, hogy jó útra
tér. Erre pedig nagyszerű alkalma nyílik, amikor lehetősége lesz betársulni
tőkésként egy bankba. Azonban a nyugisnak induló nap teljesen kifordul magából
pár nőszemélynek, a szerelmes könyvelőjének, a nem az eszükről híres
alkalmazottjainak, egy beszédtanárnak, az öltöny készítőinek és egy-két fekete
táskának köszönhetően. Ha mindez még nem lenne elég, akkor a rendőrség mellett
a gengszterek felfigyelnek arra, hogy milyen csend van körülötte, és úgy
gondolják, hogy biztos készül valamire.
Üldözési
mánia (Rat Race, 2001)
Las Vegas egyik legmenőbb kaszinójának milliárdosa
Donald Sinclair (John Cleese), hogy színesebbé tegye maga és unatkozó
"sorstársainak" szürke hétköznapjait, különös játékot eszel ki.
Játéktermének néhány automatájába szerencsepénzt rejt, a véletlenre bízva pár
jómadár kiválasztását, akik majd egy autóversenyen vívnak meg egymással a
hatalmas vagyonért. Nagyon furcsa és bohókás csapat verbuválódik: egy anya
(Whoopi Goldberg) és rég nem látott leánya; az álomkóros olasz világutazó
(Rowan Atkinson); egy korrupt bíró (Cuba Gooding Jr.) és egy szélhámos
testvérpár, valamint egy család, amelyik eredetileg David Copperfieldet
szerette volna csak látni. Csupán Las Vegasból kell eljutniuk Új-Mexikóba egy
bizonyos kulccsal, de a nagy hajszában mindannyiuk elé váratlan akadályok
gördülnek. Végül az nyer, akinek a kulcsa nyitja a pénzt rejtő széfet.
Igazi üldözéses vígjátékról van szó, ami kicsit
hasonlít a Flúgos futam című rajzfilmre. Jerry Zucker rendező kitűnően ötvözi
az ötvenes-hatvanas évek hollywoodi alapsémáját eredeti ötleteivel, kihasználva
a népszerű színészek karakteréből adódó komikumot.
Kegyetlen
bánásmód (Intolerable Cruelty, 2003)
A Coen testvérek kézjegyét magánviselő film főhőse
Miles Massey (George Clooney) ügyvéd, akinek a nevéhez egy olyan házassági
szerződés kötődik, amelyet eddig senki sem tudott kikezdeni. Minden a
megszokott kerékvágásban folydogál, amikor feltűnik Marilyn Rexroth (Catherine
Zeta-Jones), aki legújabb férjét igyekszik éppen kisemmizni. Természetesen
kettejük útja keresztezi egymás, melynek eredményeként megindul a harc
közöttük. Ugyanis miután Marilyn hatalmas vagyon iránt áhítozó tervei megbuknak
a már említett szerződés miatt, a nő következő célpontja az ügyvéd lesz. A
vadászatot pedig váratlan fordulatok, szerepcserék, bérelt gyilkosok és vérebek
kísérik. A végén pedig már azt sem tudjuk, hogy kinek higgyünk.
A film remek szatíra, mely a romantikus filmek és a
vígjátékok majdnem összes közhelyét felvonultatja, szolidan kiparodizálva őket.
A félelem bére (Le salaire de la Peur, 1953)
A történet egy nyomorult, világvégi dél-amerikai
városka, Las Pietras kocsmájában kezdődik. Itt töltik hőseink a napjaikat, és
azon búsulnak, hogy sosem fognak tudni elmenni erről a koszos helyről. A kétes
múltú, vegyes nemzetiségű kalandoroknak (Yves Montand, Charles Vanel, Peter van
Eyck, Folco Lulli) ugyanis, a többi lakóhoz hasonlóan egy petákja sincs, főleg
nem arra, hogy a nagy ritkán a közeli mezőn leszálló repülőre megvegyék a
jegyet.
Egy nap azonban felragyog a szerencsecsillaguk. Az
amerikai SOC vállalat egy távolabbi olajkitermelő helyén ugyanis a hagyományos
módszerek már nem elegendőek, hogy meg tudják fékezni a tűzet, csak
nitroglicerinnel képesek rá. Azt viszont el kell oda szállítani. Biztonságos
szállítóeszközök hiányában a cég nem meri felvállalni a saját emberei életének
kockáztatását, mert már így is támadják, hogy nem tartja be az emberi jogokat.
Így nincs más választásuk, a közeli Las Pietrasból toboroznak két teherautóba
négy sofőrt, hogy marmonkannákban egy-egy tonna robbanóanyagot szállítsanak el
kocsinkként.
A fejenkénti 2000 dollár hatalmas összeg, így a
kocsmában megismert négy férfi jelentkezik a feladatra. Az út eleinte
sima, aztán egyre veszélyesebbé válik... a feladat pedig egyre
végrehajthatatlanabbá. Vajon lesz olyan, aki életben marad?
Nancy ül a
fűben (Weeds)
Agrestic kaliforniai kisvárosban él családjával Nancy
(Mary Louise Parker). Életük fenekestül felfordul a férj hirtelen halálával. A
nőnek ki kell találnia valamit, amiből el tudja tartani a nyolc éves Shane-t és
a tizenöt éves Silast. A befutó a fű (marihuána) lesz, melynek eladásából
próbálnak megélni.
A 2005 és 2012 között vetített sorozat remek fekete
komédia, néhol igen sötét és morbid eseményekkel, poénokkal. Végig a család
történetét követjük nyomon, szerencsére nemcsak Agresticben, hanem több
amerikai városban, illetve Mexikóban. Nancy végigjárja a fűárusítás szinte
minden lépcsőfokát, miközben az ellenségeivel, illetve a hatóságokkal is meg
kell küzdenie, de a fiait is fel kell nevelnie. És igen, ebben a családban (sőt
a sorozatban) senki sem normális...
Írta: Tekergő Hedvig, Solaris
Boszorkányos interjú Pellax igazgatónővel
Kedves Diákok!
Ez alkalommal Vanessa Professzort ismerhetitek meg kicsit jobban az interjúm által.
Vanessa A. Pellax professzor 2008 óta tagja a Grácia közösségének. A süveg kezdetben a Hugrabug, majd a Mardekár házba sorolta (akkor még a négy házas rendszer volt). Az Arcanus házvezető tanára, sőt, a ház alapjait is ő fektette le, amikor áttért az iskola a három házas rendszerre. 2019 óta igazgatói státuszt is betölt, idén vámpírtanon és bájitaltanon találkozhattok vele, ami egyébként a szívéhez legközelebb álló tantárgy, amelyet ő dolgozott át, és töltött meg tartalommal. Korábban sötét varázslatokat, alkímiát is tanított.
Rolkó Anna mugliként az Oktatási Hivatalban dolgozik felsőoktatási területen. Székesfehérváron él, két macskája van, saját elmondása szerint, mint egy rendes boszorkánynak.
Kitana: Hogy kerültél
kapcsolatba a Harry Potter világával?
Vanessa:
Az első találkozásom Harry Potter-világával egy karácsonyon történt, amikor
megkaptam az első négy kötetet ajándék gyanánt. A könyvek ezek után csendesen,
használatlanul pihentek egy polcon. Talán a harmadik film után nyúltam utánuk
először, akkor viszont beszippantott, végigolvastam, benne ragadtam.
Kitana: Hogy
kerültél kapcsolatba a Gráciával?
Vanessa:
A netet bújtam Harry Potter-tartalmak után, és egy gyűjtőoldalon –
startlap-szerű lehetett – az online Roxfortok listájában kiszúrtam a Három
Grácia Roxfortját. Szimpatikusnak tűnt, regisztráltam, kíváncsi voltam a Süveg
eredményére. Amikor megkaptam a választ, teljesen lelombozódtam, mert nem
éreztem magaménak a Hugrabug ház tulajdonságait, viszont mégis maradtam, és
elindultam a fórum szövevényes topikjai között. A többi pedig már történelem.
Kitana: Mennyire más
diáknak s tanárnak lenni a Gráciában?
Vanessa:
Más volt kamaszként korombeliekkel beszélgetni, játszani, versenyezni, hasonló
érdeklődésű körűekkel találkozni. Több időt tudtam a fórumon tölteni iskola
után, szerepjátékozni, házikat írni. Professzorként és már dolgozó felnőttként
kevesebb kapcsolatom van a diáksággal, kicsit szárazabb a fórumozás része,
hiszen már a beállítások, javítások, adminisztrációk várnak, nem pedig csak a
játékok. Viszont szeretem figyelni a közösség életét, és az igazgatósággal is
szoros kapcsolatot ápolunk.
Kitana: Van-e más
fandom, ami megfogott, a Harry Potteren kívül?
Vanessa:
A Csillagok háborúja, a Vaják is első helyen szerepelnek a kedvencek között.
Kitana: Mi a kedvenc
részed a Harry Potterből?
Vanessa:
Harry Potter vonatkozásában a negyedik film a kedvencem, de valójában
bármelyiket szívesen nézem, ahol nem David Yates volt a rendező. Könyvben
szintén a negyedik, illetve a hatodik.
Kitana: A Harry
Pottertől elvonatkoztatva mi a kedvenc filmed és könyved?
Vanessa:
Nem tudok dönteni. Mindig más, mindig ismerek meg újabbakat, amikkel éppen
akkor tudok azonosulni. Jelenleg pszichológiával kapcsolatos könyveket olvasok,
illetve szeretem az életrajzi regényeket.
Kitana: Melyik volt a kedvenc meséd, amikor kicsi
voltál?
Vanessa:
Talán A szépség és a szörnyeteg, amit a mai napig szeretek.
Kitana: Ha csak egy
varázstárgyat választhatnál a varázsvilágból, mi lenne az?
Vanessa:
A Merengő. Szép lenne, ha gyerekkoromból felidézhetném a családdal töltött
emlékeket. Illetve vitás helyzetekben könnyen lehet azt mondani, hogy emlékszem
pontosan, mit mondtál! (nevet)
Kitana: Melyik Harry
Potteres ház tulajdonságai illenek rád a legjobban?
Vanessa:
Mindegyik teszt a Mardekárba oszt, és így is érzem helyesnek. Természetesen
vannak olyan jegyek, amiktől teljes mértékben elhatárolódom, de maradok mindig
büszke mardekáros.
Kitana: Ki a kedvenc
szereplőd?
Vanessa:
Kettőt, és könnyebbet. Aki leginkább gondolkozásra késztet, az Perselus Piton,
de hogy ő lenne a kedvencem? Azt nem tudom. Sirius Black is előkelő helyen van
a listámon, illetve a Black-család tagjaihoz húzok még jobban.
Kitana: Van-e olyan
szereplő, akit mindenki szeret, de te nem?
Vanessa:
Rossz érzés ezt Robbie Coltrane elhunyta után mondani, de azt vettem észre,
hogy Hagridot sokan szeretik; én, ha nem is arról van szó, hogy nem kedvelem,
de teljesen semlegesen állok hozzá, inkább csak bosszantott sokszor.
Kitana: Van-e olyan
szereplő, akit szerinted méltatlanul mellőznek?
Vanessa:
Regulus Blackről kevés szó esik, pedig fontos szerepet vállalt Voldemort
gyengítésében, illetve érdekes történetnek érzem azt a belső folyamatot, ami
végigmehetett benne, és arra sarkallta, hogy fordulatot vegyen hovatartozása.
Kitana: Mi lenne a
foglalkozásod, ha a HP világában lennél boszorkány, és ennek a foglalkozásnak
van-e összefüggése a való életben választott szakmáddal?
Vanessa:
Annyira nincs összefüggése, hiszen mugliként egy irodában dolgozom, viszont
arra nem látnék esélyt, hogy boszorkányként egy íróasztal mögött üljek a
Minisztériumban. Szerintem ötvözném az újságírást és a varázslényekkel való
munkát. Vagy, ahogy a karakterem Gráciában, ókori varázslatokat és bájitalokat
kutatnék – ennek köze van a valódi végzettségemhez, ami történész.
Kitana: Ha
ellátogathatnál egy fantázia világba vagy más történelmi korba, akkor melyik
lenne az?
Vanessa: A Witcher 3. játékának világába látogatnék el, pontosabban Toussaint hercegségbe. Történészként pedig rengeteg kort megnéznék,
belepillantanék, de ha csak egyet kellene kiemelnem, akkor az ókort nézném még.
Kitana: Melyik a
kedvenc HP-s helyszíned, és miért?
Vanessa:
Sablonos válasz, de a Roxfort. Abba a helybe szerettünk bele, oda tartozónak érzi
magát sok rajongó, otthonos a fejünkben élő kastély gondolata.
Kitana: Milyen legendás
lényt gondoznál szívesen?
Vanessa:
Sárkányokat szívesen gondoznék vagy thesztrálokat.
Kitana: Mesélnél
kicsit a mugli életedről is?
Vanessa:
Azt hiszem, ez lesz a legkevésbé érdekfeszítő 😊 A családom és
barátaim mellett a munka teszi
hétköznapjaim nagy részét. Több mint két éve dolgozom az Oktatási
Hivatalban egy csodás főnök mellett, akitől rengeteget tanultam és tanulok, van
egy olyan érzésem, hogy szinte direkt talál ki nekem újabb és újabb fejlődési
lehetőségeket. Sokszor kevés idő jut a pihenésre, mert ingázom Budapest és
Székesfehérvár között. Ez a része felemésztő tud lenni, így, aki nincs
hozzászokva a korai keléshez és késői hazaérésnek, annak nem ajánlom ezt az
életformát. Itthon magam viszem a háztartást több-kevesebb sikerrel. Mindig is
nagyon szerettem az állatokat, évekig önkénteskedtem menhelyen is, illetve van
két macskám, akik jelenleg nem velem élnek, viszont sokszor látogatom őket.
Kitana: Marad-e időd
hobbira?
Vanessa: Hétvégén igyekszem találni időt kikapcsolódásra. Újonnan felvett hobbim az itthoni cukrászkodás, ami miatt a családon belül már parancsba lett adva, hogy az összes ünnepre nekem kell vinnem a tortákat. Mostanság minden hétvégén sütök egy nagyobb süteményt, tortát, illetve hétköznap egy kisebbet. Szeretek játszani, jelenleg a Witcher 3 és a Guild Wars 2 pörög. Az olvasás adja magát, jövő évi fogadalmam, hogy minden hónapban elolvasok egy könyvet. Ősszel kifejezetten szeretek kirándulni, illetve balkonkertészkedni – utóbbit az év minden évszakában. Jelenleg három rendkívül hisztis és sértődékeny plumeriát próbálok életben tartani, és ezt egyáltalán nem könnyítik meg maguk a növények.
Kitana:
Mi az, amit neked nyújtott a Grácia és van-e esetleg valami, amit te szeretnél
megosztani magadról az olvasókkal?
Vanessa:
Rengeteg mindent adott nekem a Grácia: közösséget, barátokat, élményeket,
fejlődési lehetőségeket. De a legfontosabb ajándék ezen világból számomra
mindig Victoria professzor lesz, akivel 2008 óta vagyunk barátok az iskolának
köszönhetően, és gyanítom, hogy Grácia nélkül sosem találkoztunk volna.
Kitana: Köszönöm
szépen, hogy a rendelkezésünkre álltál!
Írta: Stramarius Kitana, Caminus